Ostromlott erődök? Genderszakok Magyarországon

Íme egy rövid áttekintés a hazánkban működő genderszakokról.

gender Forrás: PIXABAY

A CEU genderszaka

Ugyan jelenleg Bécsben van a központja a Közép-Európai Egyetemnek, azaz a CEU-nak, de Budapesten is működtet képzéseket, ugyanott, ahol a központ Bécsbe költözése előtt. A hazai feminista és LMBTQ-mozgalom számos tagja tanult az egyetem gender szakán (Department of Gender Studies), mely sokáig Budapesten működött.  

A CEU Gender Studies szakának honlapját megnyitva a következő szöveg fogad minket: 

A Gender Studies egy olyan akadémiai diszciplína, amelynek mély gyökerei és hatalmas visszhangja van a kortárs világban. A terület folyamatosan fejlődik, új kutatási témák, folyóiratok és programok tűnnek fel folyamatosan, bizonyítva a megtermelt tudás messzemenő és alapvető fontosságát. Ugyanakkor ezzel együtt szemtanúi vagyunk a feminizmus, a női jogok, az LMBTQI-jogok és maga a Gender Studies elleni visszacsapásnak – az abortuszhoz való jog betiltásától és az egyes EU-s országokban feltűnő »LMBTQ-mentes zónáktól« a »genderideológia« kifejezés használatáig és addig, hogy elutasítják a nemmel és a genderrel kapcsolatos alapvető tudományos belátásokat, továbbá hogy hivatalosan is elutasítják a Gender Studiest mint akadémiai diszciplínát.

Ez a megfogalmazás már önmagában mutatja a CEU ideológiai és filozófiai elkötelezettségét – írja a Mandiner.

A feministák évtizedek óta rettegnek a „visszacsapástól” (backlash), bár ennek az elképzelésnek az egyik első megfogalmazója, Susan Faludi (Backlash: The Undeclared War Against American Women, 1991) annyi adatot hamisított és annyi tudóst értelmezett félre, hogy elképzelését a mérsékeltebb feministák is „a visszacsapás mítoszának” minősítették (Christina Hoff Sommers: Who Stole Feminism? How Women Have Betrayed Women?, 1994). A rettegett „visszacsapás” valójában tudományos, valamint világnézet-ideológiai kritikákat jelent, valamint azt, hogy egyes kormányzatok nem a feminista elképzelések szerint kormányoznak. A visszacsapás-elmélet azt mutatja, hogy a feminizmusra és a genderszakokra ma, legalábbis hazánkban, egyfajta ostromlottvár-mentalitás jellemző.

A CEU intézetének honlapja szerint a szakirányú alapozó tárgyak (mint akadémiai írás, a gendertanulmányok alapjai, tudományelmélet, nőtörténet, kutatásmódszertan és hasonlók) mellett többek közt olyan tanegységeket oktatnak, mint: Feminista gazdaságok; Gender és háború; A Gender Studies dekolonizálása; Feminizmus és maszkulinitás. Aztán: Gender, emlékezés és nacionalizmus; Gender, szexualitás és a Nem/Emberi („Non/Human”); Genderszempontú népirtás- és holokauszttanulmányok; Posztkolonializmus és feminizmus, valamint van kurzus a kritikai fajelméletről is. Korábban, a 2019–20-as tanévben a CEU genderszakán még a Kritikai állattanulmányok (Critical Animal Studies) is felvehető óra volt. 

Forrás: a CEU honlapja

Aztán további lehetőségek: Testek a határokon keresztül: globális migrációk történelmi perspektívában; Queer-elmélet; A performativitás természete; Nacionalizmus, gender és szexualitás; A reprodukció politikája; Feminista biopolitika és kulturális gyakorlatok; Gender, munkaerőpiacok, neoliberalizmus; Az illiberalizmus a genderelmélet szempontjából (Gendering Illiberalism); Jóléti államok és gender antidemokratikus uralom alatt; Gender és melankólia stb.

A CEU gender szakán jelenleg a következő témákra lehet specializálódni: Aktivizmus, társadalmi mozgalmak és közpolitika; Genderellenes mozgósítás és az akadémiai szabadság elleni támadások; Kulturális tanulmányok; Feminista tudástermelés;

Nemileg meghatározott és szexualizált határok, nacionalizmus és nemzetek feletti folyamatok;

Szocializmus és posztszocializmus; Politika erőszak, háború, gender; Faji, szexuális, nemi és osztályidentitás és átfedéseik; Tudomány, technológia, gender és szexualitás; Genderelméletek, az elmélet genderszempontú értelmezése (Theories of Gender, Gendering Theory); Női és gendertörténelem.

Magyar oktatók a CEU genderszakán

A CEU gender szakán több magyar oktató tanít, így Pető Andrea, Barát Erzsébet, Fodor Éva, Krizsán Andrea, Sándor Judit, Szikra Dorottya, Tímár Eszter és Varsa Eszter. 

Barát Eszter a britanniai Lancester Universityn doktorált, 2005 óta szervezi az éves genderkonferenciákat Szegeden, és tanít a svéd Sundsvall Egyetemen is. Kutatási programját (Bodies in Transit: Genders, Mobilities, and Interdependencies) támogatja a spanyol gazdasági minisztérium. 

Fodor Éva az ELTE-n végzett, majd a Kaliforniai Egyetemen doktorált szociológiából, fő kutatási területe az összehasonlító társadalmi egyenlőtlenségek.

2022-ben jelent meg The Gender Regime of Anti-Liberal Hungary (Az antiliberális Magyarország genderrezsimje) című könyve.

Krizsán Andrea az ELTE-n tanult szociológiát, és a CEU-n doktorált politológiából. Jelenleg az „illiberális demokráciák” következményeit (visszaeséseit) kutatja. 2021-ben jelent meg az isztambuli egyezmény ellenzéséről szóló társszerzős kötete (Politicizing Gender and Democracy in the Context of the Istanbul Convention). 

Pető Andrea történész hét monográfiát jegyez, neve viszonylag jól ismert a magyar nyilvánosságban. Ő 2014 óta az MTA doktora, egyébként az ELTE-n és a Corvinus elődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 

Sándor Judit jogból és politológiából doktorált. Dolgozott a londoni Simmons & Simmonsnál, volt ösztöndíjas Kanadában, a McGillnél (Montreal), a kaliforniai Stanford Egyetemen (Palo Alto), a párizsi Maison de sciences de l’homme-on és a New York-i NYU-n. Főleg reprodukciós jogokkal és emberi jogokkal foglalkozik, 2004–2005-ben az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) bioetikai szekciójának vezetője volt. A biobankokkal, őssejtkutatással, szervátültetéssel és hasonlókkal kapcsolatos kutatási projektjeit támogatta az Európai Bizottság.

Miskolc, Szeged

2010 óta a Miskolci Egyetem bölcsészkarán is működik egy Gender Kutatócsoport, mégpedig a Társadalmi Nemek és Esélyegyenlőség kutatóközpont részeként. Ennek „15 belső tagja van, és számos külső munkatársa, akik az ország más egyetemeiről csatlakoztak kutatásainkhoz”. Az ismertetőjük szerint „a csoport célja: teret és fórumot adni az interdiszciplináris jellegű genderkutatásoknak, konferenciák szervezésével és publikációk megjelentetésével.

Támogatjuk a gendertéma megjelenítését az oktatásban és az egyetemi életben,

segítjük a hallgatók gendertémájú szakdolgozatait, és részt veszünk minden olyan kezdeményezésben, amely a nők munkaerőpiaci lehetőségeit aktívan javítja.” Kapcsolataikat is felsorolják: „MiNőies Egyesület (Miskolc), Gender Forum (München), Gender Kutatási Központ (Selye János Egyetem, Szlovákia), Gender Munkacsoport (Hildesheim).” 

Gender-kutatócsoport a Szegedi Egyetemen is működik. Ők tartják fenn az egyetlen magyar genderfolyóiratot, a 2011 óta működő TNTeF-et (Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris e-Folyóirat).

Ilyen volt a genderszak az ELTE-n

Az ELTE Társadalomelméleti Karának rövid életű társadalmi nemek mesterszakát megszüntették. Valamiféle képet kaphatunk az egykori képzésről, ha megtekintjük a záróvizsga egykori tételeit: 1. Nemi sztereotípiák, nemi előítéletek (sztereotípia tartalom, szexizmustípusok és funkcióik, szexizmus összefüggése más előítéletekkel és ideológiákkal). 2. A nemi szerepek elsajátításának és a nemi identitás kialakulásának különféle megközelítései (pszichoanalitikus elmélet, szociális tanuláselmélet, kognitív megközelítések, szociális konstruktivista szemlélet). 3. Nemi előítéletek hatása a munkavállalásra (nemi szegregáció a munkaerőpiacon és ennek szociálpszichológiai háttere: üvegplafon, üveglift, üvegszikla, üvegcipellő). Szervezetek nemi rendje. 4. A test társadalmi észlelése és a test fegyelmezése a modern társadalmak kialakulásában. 5. A nemi különbségek és genderviszonyok társadalom- és kultúrtörténete. 6. Államszocializmus és társadalmi nemek. 7. Nem és politika. 8. A nemek közötti viszonyokkal kapcsolatos elméletek a szociológia perspektívájából I. (biológiai esszencializmus kritikája, funkcionalizmus, strukturalizmus). 9. A nemek közötti viszonyokkal kapcsolatos elméletek a szociológia perspektívájából II. (nemi szerep szociálpszichológiai fogalmának szociológiai kritikája, konstruktivizmus, interakcionizmus, világrendszer-elmélet, társadalmi reprodukció és struktúra). 10. Igazságosság és egyenlőség. 11. Az antidiszkriminációs magyar, uniós és nemzetközi szabályozás, valamint fórumrendszer. Az egyenlő bánásmód követelménye. 12. A társadalmi nemek a pszichológiai elméletekben. 13. Kultúra és társadalmi nemek. 14. Feminista szubjektumelméletek. 15. A gendernyelvészet és a feminista diskurzuselmélet.

16. Maszkulinitások, férfiuralom, hegemón maszkulinitás, szimbolikus erőszak.

17. Értelmezések a maszkulinitások tanulmányozásában. 18. A maternalizmus elmélete és gyakorlata a szakpolitikában. 19. A jóléti állam genderszempontú és interszekcionális elemzése. 20. A munkaerőpiac és a foglalkoztatás struktúrája a társadalmi nemek nézőpontjából. 

A „biológiai esszencializmus”-sal kapcsolatosan feladott tanulmány pedig olyan kötetben jelent meg, melynek címe: Rasszizmus a tudományban. Azaz eme felfogás szerint a biológia lényegi befolyásának elismerése a nemi szerepekkel kapcsolatban lényegében rasszizmus – olvasható a Mandiner cikkében.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)