időjárás 15°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo
Napra kitöltötte a 13 éves fegyházbüntetését Csontos István

A halálbrigád sofőrje szombattól szabad ember

Szemán László János
2022.08.19. 09:00
A halálbrigád sofőrje szombattól szabad ember

Tizenhárom év fegyház kitöltése után augusztus 20-án szabadul Csontos István, a romagyilkosok sofőrje. Maguk a kegyetlen gyilkosok, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt soha nem szabadulhatnak. Egy sor kérdés megválaszolatlan ma is, mint például a titkosszolgálatok szerepe, a gyilkosok finanszírozóinak kiléte, illetve az, hogy miért nem fedték fel hungarista kapcsolatrendszerüket.

Augusztus 20-án, vélhetően valamikor reggel 6 óra körül kiléphet a sátoraljaújhelyi fegyház kapuján Csontos István. Az elítélt a hat embert meggyilkoló halálbrigád sofőrjeként vált közismertté. Napra kitölti 13 éves büntetését.

Tizenhárom évvel a romákat gyilkoló banda 2009. augusztus 21-i elfogása után még mindig megválaszolatlan egy sor kérdés a 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. közötti rasszista akciósorozattal kapcsolatban. 

A jogerős ítélet szerint négyen felelnek az emberölésekért. Kilenc helyszínen 78 lövés, 11 Molotov-koktélos támadás történt, összesen hat halálos áldozattal.

A gyilkosokat két támadás helyszínére is fuvarozó Csontos István mind­össze 13 év fegyházat kapott, amiből kedvezménnyel már évekkel korábban szabadult volna, csakhogy a jogerős ítélet kizárta őt a kedvezményekből. A büntetés-végrehajtás augusztus 20-ig őrzi őt a Sátoraljaújhelyi Börtön és Fegyházban. 

Három bűntársa, a gyilkosok, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt Szegeden, a Csillagbörtön különleges körletében tölti a tényleges életfogytiglani büntetést.

Kiss Árpád, a banda főnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Őt megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt. A bandát 2009. augusztus 21-én fogták el Debrecenben.

Nyugtalanító lehet azonban, hogy egy sor kérdést a mai napig nem válaszoltak meg az arra hivatottak.

Vajon miért nem keresik tovább a banda még hiányzó tagját vagy tagjait? Pénzelhette valaki a rasszista támadásokat? Miért nem tisztázták a közvélemény számára megnyugtató módon a titkos­szolgálati szálakat? Mi köze volt, ha volt bármelyik titkosszolgálatnak is a sorozatgyilkossághoz? Miért hagyta abba a polgári elhárítás a Kiss testvérek és Pető lehallgatását, megfigyelését, holott telefonbeszélgetésük szerint éppen fegyverbeszerezést terveztek? A katonai elhárítás vezetői valóban becsapták a hatóságokat és az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát? Miért nem vizsgálták a bandának a későbbi rendőrgyilkos id. Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) való viszonyát?

Lehet, hogy még van, illetve vannak még szabadlábon bűntársak? Ha igen, akár újra gyilkolhatnak, gyilkoltathatnak?

Amit tudunk, az az, hogy néhány nappal a banda tagjainak elfogása után, 2009 augusztusának utolsó napjaiban felbukkant az interneten egy titkosszolgálati forrásokra hivatkozó dokumentum, amely részletesen taglalja a szolgálatok elkövette mulasztásokat. 

Az egyik ilyen a polgári elhárítás – Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – kapitális hibája volt. Figyelték mindhárom későbbi gyilkost, ám a támadássorozat megkezdése előtt leállították lehallgatásukat és megfigyelésüket.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megállapította, hogy az NBH egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit. A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették. Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek.

Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szocialista miniszterek felelősségét is megállapította a bizottság, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is.

Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.

Azt is tudjuk, a büntetését most letöltő Csontos István szerződéses katonaként a Katonai Biztonsági Hivatal együttműködő informátora volt, a katonai elhárítás azonban – az eddigi ismeretek szerint – még annyira sem volt benne a halálbrigád eldurvulásában, mint a polgári elhárítás, az NBH.

A pszichológusok szerint a börtönben töltött 10. év a vízválasztó a fogvatartottak számára; ekkortól valószínűsíthető, hogy az elítélt személyisége torzul. Kérdés, Csontos István esetében történt-e változás a pszichéjében, be tud-e illeszkedni a szabad világba, vagy van olyan erő/ember, aki ezt nem hagyja majd. 

Borítókép: Csontos István, a halálbrigád sofőrje (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.