Keresik a cigányok elleni sorozatgyilkosság felbujtóit

A gyilkos banda hiányzó tagjait és a finanszírozót is bíróság elé akarják állítani.

2020. 05. 21. 14:42
Kiss Árpád
Budapest, 2016. január 12. Kiss Árpád elsőrendű vádlottat vezetik elő a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalására a Kúria dísztermében 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: MTI/Máthé Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismeretlen tettes(ek) után folytat nyílt nyomozást a Pest megyei Főügyészség törvényességi felügyelete mellett az utolsó Gyurcsány- kormány alatt romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében, erősítették meg lapunknak illetékesek a PestiSrácok.hu információját.

A sorozatgyilkosság nyomozása, majd a per alatt is végig ott lebegett a kérdés, hogy vajon elfogták-e a gyilkoló banda valamennyi tagját, kik bújthatták fel és finanszírozhatták a több mint egy éves ámokfutását Kiss Árpádnak, Kiss Istvánnak, Pető Zsoltnak és a néhány akcióban sofőrködő Csontos Istvánnak.

Az NNI újonnan indult nyomozásában az esetleges felbujtókat, finanszírozókat és tettestársakat keresik. A PestiSrácok szerint a nyomozás megindítása összefüggésben áll azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elítéltje, Kiss Árpád több információval segíthette a hatóságokat. Az elítélt ügyvédjén keresztül levelet küldött portálnak. Ebben arról ír, hogy a Jobbikhoz közel álló körök tippekkel és anyagi támogatással segítették a halálbrigádot.

Kiss a politikát korábban is belekeverte a hat áldozat halálával végződött bűntettbe egy a Magyar Nemzethez eljuttatott levelében. Többek között arról írt lapunknak, hogy a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban.

(Erről ITT olvashatnak.)

A Magyar Nemzet azonban már 2019 szeptemberében felvetette, hogy több kérdés megválaszolatlan maradt a roma sorozatgyilkosság vizsgálata során, lehetnek még szabadlábon bandatagok, valamint vannak még elvarratlan titkosszolgálati szálak. Tíz év elteltével fogalmaztuk meg a kérdéseket az ügyben. Vajon miért nem keresik tovább a banda még hiányzó tagját vagy tagjait? Pénzelhette valaki a rasszista támadásokat? Miért nem tisztázták a közvélemény számára megnyugtató módon a titkos­szolgálati szálakat? Miért hagyta abba a polgári elhárítás a Kiss testvérek és Pető lehallgatását, megfigyelését, holott telefonbeszélgetésük szerint éppen fegyverbeszerezést terveztek? A katonai elhárítás vezetői valóban becsapták a hatóságokat és az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát? Miért nem vizsgálták a bandának a későbbi rendőrgyilkos id. Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) való viszonyát?

(Erről ITT olvashatnak.)

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az NNI nyomozása éppen a fenti kérdések egy részére adhat választ. A gyilkosságsorozatot valakinek pénzelnie kellett, Kiss Árpád és testvére, István, valamint Csontos István a gyilkosságsorozat idején havonta 100-120 ezer forint körüli jövedelemmel rendelkeztek, Pető Zsolt pedig két munkahelyről havi 200 ezer forintot kapott. Így joggal merült fel, hogy bár az elhasznált lőszereket és a Molotov-koktélhoz használatos alapanyagokat gond nélkül tudták finanszírozni, ám kétséges a támadássorozattal összefüggő egyéb költségek fedezete is. A támadásokat helyszínenként többszöri terepszemle előzte meg, az utazás, a kivitelezés már komolyabb összegeket emészthetett fel.

Ki fizette őket és főleg miért?

Kiss Árpád PestiSrácoknak küldött levelében a jobbikhoz köthető „szponzor” köröket említ. Szerinte a felbujtók, akik megúszták a felelősségre vonást, „önkormányzati tisztséget kaptak és vidéken lapulnak”. Kiss Árpád ettől továbbmegy: „...az alapeljárás során egyértelműen körvonalazódott a fajgyűlölő propaganda és a bűncselekmény sorozat közötti konkrét összefüggés. A fajvédő propaganda a Jobbik politikai terméke. Aki előállította és terjesztette, azt büntetőjogi felelősség terheli. A problémás kistelepülések a gyűlöletbeszéd és a Magyar Gárda felvonulások által lettek célponttá.” – írta, majd tovább részletezte álláspontját.

„...a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultra radikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Laborc Sándor, később Ficsor Ádám irányítása alá rendelt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta.” – írta a PestSrácoknak küldött levelében Kiss Árpád.

Azt nem tudhatjuk, hogy az elsőrendűként elítélt Kiss Árpád pontosan milyen információkat közölt a nyomozókkal, illetve hogy a Magyar Nemzetben korábban általa felvetett perújítása indítványában milyen új bizonyítékok szerepelnek. Kiss ugyanis benyújtotta a perújítási kérelmét az illetékes bíróságnak. Döntés még nincs.

(A perújítás lehetőségéről ITT olvashatnak.)

Egy év alatt hat embert lőttek agyon

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A banda brutalitását jellemzi, hogy Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. A hatéves gyereket találták el először. Őt megsebesítették a sörétszemek, így vissza tudott menekülni a házba. Másodszor Kiss István már a gyermekével a karjában menekülő apára lőtt, ebbe az apa és a négy és fél éves gyereke is belehalt. A bandát 2009. augusztus 21-én fogták el Debrecenben.

Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt tényleges életfogytiglani fegyházat kapott, jelenlegi állás szerint soha nem szabadulhatnak. Csontos István 13 év fegyházat kapott, amit végig ki kell töltenie – 2022-ben szabadulhat.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.