Gyurcsányék szerepét vizsgáltatná a romagyilkos

A Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná perújításban Kiss Árpád Sándor, a romagyilkosságok ügyében életfogytiglanra ítélt vádlott. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig polgárháborús helyzetbe sodorta az országot.

Budapest, 2015. április 15. Kiss Árpád Sándor elsőrendű vádlottat (k) kísérik be a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok másodfokú büntetőperére a Fővárosi Ítélőtáblán 2015. április 15-én, az első tárgyalási napon. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Nézzük, mi történt.

· 2008. július 21-én Galgagyörkön többször rálőttek két lakóházra.

· 2008. augusztus 8-án Piricsén Molotov-koktélt dobtak két, cigányok lakta házra, és az egyik épületből kimenekülő asszonyt lábon lőtték.

· 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tárnapuszta egyik házának ablakára két lövést adtak le.

· 2008. szeptember 29-én Tarnabodon többször rálőttek egy házra.

· 2008. november 3-án Nagycsécsen Molotov-koktélokat dobtak és rá is lőttek két házra. Az egyik házból kimenekülő 43 éves roma férfit és egy 40 éves roma nőt agyonlőttek.

· 2008. december 15-én Alsózsolcán egy roma fiatalembert lábon lőttek a háza udvarán.

· 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy ház tetejére, majd a lángok közül kimenekülő 27 éves roma apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, a hatéves kislányát életveszélyesen megsebesítették.

· 2009. április 22-én Tiszalökön egy munkába induló 54 éves roma férfit lőttek le a saját udvarában.

· 2009. augusztus 3-án Kislétán éjjel álmában lőttek agyon egy 43 éves roma nőt, a 13 éves kislányát életveszélyesen megsebesítették.

Álhírek és manipuláció

Kiss Árpád Sándor elítélt a levelében azt írja: a titkosszolgálatok érintettségén révedező, unásig ismételt konspirációs elméletek nem visznek közelebb az ügy hátterének tisztázásához.

„A korabeli Nemzetbiztonsági, illetve Katonai Biztonsági Hivatal kifogásolható beavatkozása, szakmai mulasztása miatt ugyanis elsősorban a politikai irányítást terheli a felelősség. A próbálkozások ellenére sem lehet leválasztani a konkrét bűnesetről a 2010 előtti kormányzat – a szolgálatok működésére is kiható – hanyatlását. A tisztánlátást még inkább akadályozzák

a szándékosan terjesztett álhírek, amelyek elfedik a szocialista kormányzat éveken át tartó félrevezető politikai kampányát

és a manipulatív beavatkozás mozzanatait.

Megtévesztő az a híresztelés, hogy az elítéltek a bűncselekmények elkövetése előtt szoros nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álltak, hiszen ebben az időszakban a Nemzetbiztonsági Hivatal kizárólag Kiss István rutinszerű megfigyelését folytatta. A lehallgatott telefonbeszélgetései szerint valóban feltűnő a lőfegyverek iránti fokozódó érdeklődése, ezt azonban az erősödő kormányellenes nézetei táplálták, semmint fajgyűlölő attitűd. A törekvései ekkor a különböző paramilitáris csoportok radikalizálódásával hozhatók összefüggésbe. A beavatkozás elmulasztása, majd Kiss István megfigyelésének felfüggesztése kormányzati utasításra történt és nem véletlen” – fogalmaz Kiss Árpád Sándor, hozzátéve: szerinte nem elszigetelt esetről van szó, hanem

a szélsőjobboldali aktivisták szoros megfigyelésének tendenciózus leépítéséről.

„Az ország 2006-ban a polgárháború határára sodródott. A kormány a vele szemben álló politikai erők lejáratásához folyamodott, és a jogos felháborodás folytán kialakult utcai megmozdulásokat a reakciós szélsőjobboldal hatalomátvételi kísérleteként mutatta be a nyilvánosság előtt. És valóban, a 2007. március 15-i utcai erőszakot főként a kormányzat által tudatosan szabadjára engedett szélsőjobboldal produkálta, amely fejlemény egyben a zavargások végét is jelentette.

Ekkor már szó sem volt esetleg közszimpátiának örvendő tömegtüntetésekről, a Budaházy György időzített letartóztatása ürügyén a Nemzeti Nyomozó Iroda székházához terelt tömegben a hatóság előtt ismert neonácik domináltak. A látszat ellenére azonban a polgárháború közeli helyzetet nem a fragmentált radikális csoportok idézték elő, hanem a szocia­lista kormányzat felső vezetése” – veti fel a kormányzati felelősséget Kiss Árpád Sándor.

Ő egyébként úgy tudja, időközben az egykori Katonai Biztonsági Hivatalhoz is befutottak Kiss István radikalizálódására mutató adatok, illetve az utcai zavargásokban vállalt szerepét feltáró jelentések. A polgári titkosszolgálatokat irányító miniszterhez tartozó szolgálatok széles körű információkkal rendelkeztek Kiss Istvánról.

A titkos kapcsolat

„Bizarr, de jelentéktelen mellékszál, hogy a tevékenységéről éppen a későbbi bűntársa, a hivatal titkos kapcsolata, Csontos István jelentett. Ezek után senki sem gondolhatja komolyan, hogy Csontos István a későbbiekben pusztán elvbarátságból kötődött az általa előzőleg feljelentett Kiss Istvánhoz. Mégis tévúton jár, aki Csontos Istvánnak valamiféle kulcsszerepet tulajdonít a titkosszolgálati manipulációkban.

Arról van szó csupán, hogy a Csontos Istvánt mozgató anyagias klikk

idővel eltökélte a rekordmagas nyomravezetői díj megszerzését.

Ezek a gátlástalan hivatalnokok hitették el Csontos Istvánnal, hogy elkerülheti a büntetőeljárást. A folytatás ismert, de a felelősöket meg kell nevezni, különösen a nyomozó hatóságnak azt a beosztottját, aki megakadályozta Csontos István azonnali elfogását, és elősegítette a szökését a rajtaütés helyszínéről” – írta Kiss Árpád Sándor a bűntársról, Csontos Istvánról.

Kiss Árpád Sándor azt is írja: „Az etnikai konfliktust, jóval a 2008. június 21. napon általuk elkövetett bűncselekményt megelőzően, a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök robbantották ki kormányzati utasításra, a Budapesthez közeli Galgagyörk községben.” Ez a támadás az elítélt szerint provokáció volt a hatalom részéről.

„A szocialista párt a hatalmának megtartását célzó kétségbeesett törekvéseit egyre inkább az ébredő hungarizmus elleni heroikus és jogszerű fellépésként igyekezett beállítani a közvélemény előtt, a szavazói számára felajánlotta a rendteremtést.

A konfliktus kiterjesztése a szocialista kormány politikai felelőssége. A kormányzat érdekeinek megfelelően az etnikai erőszak végletekig fokozása, az ellenzéki pártok lejáratása mellett, korlátozta a Jobbik Magyarországért Mozgalom előretörését. Az intézkedések ezt a koncepciót szolgálták” – fejti ki álláspontját levelében az első rendű vádlottként elítélt.

Az FBI figyelmeztetett

Kiss Árpád Sándor az ügyiratokban talált egy utalást arra, hogy amerikai hatósági figyelmeztetést kapott a magyar nyomozó hatóság. „Az ügyiratok tartalma szerint az FBI budapesti kirendeltségének munkatársai – a megelőzést szem előtt tartva –

óva intették a nyomozó hatóságot attól, hogy a sajtóban provokálják az etnikai indíttatású bűncselekmények elkövetőit.

Ennek azonban pont az ellenkezője történt. A bűnesetek kapcsán egyre-másra jelentek meg a cselekményeket direkt módon cigány családok vagy bűnözők egymás közötti leszámolásaként interpretáló hírek. Ugyanakkor az aktuális kormányérdek mentén a titko­sszolgálatok elzárták a nyomozó hatóság elől a felderítéshez szükséges alapinformációkat, miközben már 2008. novembertől felmerül az eseményekbe történt közvetlen beavatkozás. A politikai felső vezetés mindvégig közömbös maradt a sértett társadalmi csoporttal, és cinikusan tagadta a létező társadalmi problémákat.”

Kiss Árpád Sándor úgy gondolja, az elítéltek letartóztatása azért történhetett meg, mert politikailag tarthatatlanná vált a véget nem érő erőszak, ami a közelgő választások előtt ráirányította a lakosság figyelmét a leromlott közbiztonságra, illetve a Belügyminisztérium tehetetlenkedésére. „A túlbiztosított rajtaütés, az országos rendőrfőkapitány inadekvát ripacskodása, a hónapokig tartó hamis sikerpropaganda a szocialista párt borítékolható választási vereségétől várható veszteségek minimalizálását szolgálta” – írta erről lapunknak Kiss Árpád Sándor.

Presszió

Az ellenzéki sajtó egy részé­ben is visszatetszést keltett, hogy Gyurcsány Ferenc és egykori kancelláriaminisztere, Molnár Csaba 2011-ben váratlanul megjelent a sorozatgyilkosság tárgyalásán. A látogatás azért is különös volt, mert az előzetes tervek szerint aznap kellett volna folytatnia a vallomását Csontos István negyedrendű vádlottnak, aki korábban a katonai elhárítás ügynöke volt, ám a férfi pont aznap,

a volt kormányfő jelenlétében jött rá, hogy nincs több mondanivalója.

A bukott miniszterelnök és jobbkeze a Hírszerző szerint soron kívül, a hozzátartozókat megkerülve jutott a Pest Megyei Bíróság épületébe. A HVG-nek pedig tagadták, hogy különösebb oka lenne az időzítésnek, valamint azt mondták: a megjelenésükkel üzenni szeretnének, hogy az elesetteket, a megtámadottakat nem hagyják magukra.

Titkosszolgálati hibák

Néhány nappal a banda tagjainak elfogása után, 2009 augusztusának utolsó napjaiban felbukkant az interneten egy titkosszolgálati forrásokra hivatkozó dokumentum, amely részletesen taglalja a szolgálatok elkövette mulasztásokat. Az egyik ilyen a polgári elhárítás – Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – kapitális hibája volt. Figyelték mindhárom későbbi gyilkost, ám a támadássorozat megkezdése előtt leállították lehallgatásukat és megfigyelésüket. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megállapította, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal egységei között elégtelen volt a kommunikáció, és a szolgálat nem vette komolyan a megfigyelés alatt álló szélsőségesek fegyverbeszerzési törekvéseit. A jogi osztály 2008 tavaszán a hajdú-bihari műveleti tiszt kérése ellenére sem rendelte el Kiss Árpád és Pető Zsolt megfigyelését, Kiss István megfigyelését pedig nem szigorították, sőt később felfüggesztették. Mindezt annak ellenére, illetve azután, hogy lehallgatott telefonbeszélgetésük szerint fegyverbeszerzésre készültek. Szilvásy György és az őt váltó Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító szocialista miniszterek felelősségét is megállapította a bizottság, mint ahogy Laborc Sándor volt NBH-főigazgatóét is. Balajti László, a vizsgálat ideje alatt hivatalban lévő megbízott főigazgató lefokozásokról, visszaminősítésekről és nyugdíjazásokról adott ki parancsot az ügy kapcsán. A bizottsági jelentést megküldték Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is, ám ő nem kezdeményezett büntetőeljárásokat.