Több magyar uralkodó földi maradványait azonosították az SZTE kutatói

A kutatás során Szent László földi maradványait is azonosították.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 08. 09. 10:59
20200903 Mohács A Mohácsi Nemzeti Emlékhely idei szenzációja az augusztus közepén újra megnyitott III. számú tömegsír. A maradványok fölé vízálló, nagyobb szelet is elviselő sátrat építettek fel, hogy a csontokat megóvják az időjárástól, napsugárzástól, egyúttal nyugodt körülményeket biztosítsanak a régészek, történészek, antropológusok számára. A helyszínen a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei október közepéig dolgoznak. Fotó: Teknős Miklós TM Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

A kutatás során Szent László földi maradványait is azonosították.

Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó program során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók – áll a közleményben. A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a székesfehérvári középkori romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba.
Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a IX-től a XVI. századig használták temetkezésre.
A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040-1095) földi maradványait - melyek a Győri Egyházmegye által őrzött Szent László-hermából származnak -, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.

A kutatók Corvin Jánostól (1473–1504), Mátyás király (1443–1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499–1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257–1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-királyok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy az összegyűlt információk feldolgozása alapján jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.