Hazánk ismert víruskutatói, egészségügyi szakemberei részvételével zajlott le a XXVII. Primer Prevenciós Fórum, ahol egyebek mellett a Covid–19 eredetéről, a fertőzés miatt bekövetkezett halálesetek okairól és az orvosegyetemek járványkezelési stratégiáiról is értekeztek. A 2019 végén megjelenő új koronavírus, a SARS-CoV-2 eredete körüli nézetekről Rusvai Miklós tartott előadást, felvázolva a származáselméletek, azaz a laboratóriumi és az állati eredeztetés között kikristályosodott vitákat. A víruskutató tájékoztatása szerint
jelenleg az a domináns nézet – és ebben a szakemberek mintegy nyolcvan százaléka egyetért –, hogy a SARS-CoV-2 nem laboratóriumi, hanem természetes eredetű, és – a korábbi kilenc ismert koronavírushoz hasonlóan – egy közvetítő faj révén, a denevérekről terjedt át az emberre. A denevérről a humán populációra közvetítő állatfajt ugyanakkor eddig nem sikerült azonosítani.
Egyes nézetek szerint azonban nem volt közvetítő faj, tehát közvetlen, mesterséges beavatkozás nélküli átterjedés történt, amelyre már a korábbi koronavírusoknál is volt példa.
Rusvai Miklóst követően Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének professor emeritája a Covid–19 okozta halálozásokról beszélt. A szakember tájékoztatása az első két hullám során elvégzett száz, majd a későbbi százötven elhunyt koronavírusos betegen elvégzett boncolás alapján a halál okait három kategóriába sorolták.
Az első száz vizsgált áldozat közül a legtöbben (57 százalék) azok voltak, akik egyértelműen a súlyos vírusfertőzés következtében vesztették életüket. A második csoportba (27 százalék) azok kerültek, akinek a halálát a fele-fele arányban a Covid mellett a súlyos krónikus betegségek befolyásolták. Tizenhat százalékuk pedig – ami az epidemológiai eredményeket is torzítja – bár pozitívak voltak, a koronavírusnak nem volt köze a halálukhoz. Később a százötven elhunyt boncolása közben, bár volt egy kis eltérés, szintén hasonló képet kaptak.
A vizsgálat során kilenc, koronavírusban elhunyt oltatlan kismamát is felboncoltak, akiknek kivétel nélkül a súlyos vírusfertőzés okozta a halálukat. A fertőzés ugyanakkor a magzati erekbe nem került át, így bebizonyosodott, hogy a placentának jó védőmechanizmusa van – magyarázta. Schaff Zsuzsa arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az első és második hullámban boncolt elhunytak átlagéletkora 75 év volt, később már jóval fiatalabbak is a járvány áldozatai lettek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központban megtartott szakmai fórum során szó volt a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem járványkezelési stratégiáiról is, a két intézmény ugyanis országos és nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepet játszott a járvány kezelésében. Merkely Béla professzor az őszi–téli járványidőszak kapcsán kiemelte: véleménye szerint
jelentős kórházi megterhelést okozó járvány ezúttal nem alakulhat ki.
A Semmelweis Egyetem rektora úgy látja, ez a vírus is szezonális náthává fog szelídülni, ettől függetlenül viszont a fertőzésnek komolyabban kitettek számára kifejezetten fontos az új típusú – immár hazánkban is igényelhető – bivalens vakcinák beadása.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője az oltási program és a lakosság immunizálása során felhasznált oltóanyagokról beszélt. Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint
az oltási program kezdete óta több mint 16 millió vakcinát adtak be Magyarországon. A felhasznált védőoltások 57 százaléka Pfizer-vakcina volt, tehát a legtöbbet a német–amerikai típusú oltóanyaggal oltottak.
Az NNK szakembere a pandémia ideje alatt is működő influenza-figyelőszolgálat adatait is bemutatta. Elmondása szerint a 2018–2019-es influenzaszezon klasszikus formában zajlott. A lezárások miatt a 2019–2020-as szezonban alacsonyabb volt a járvány csúcsa, 2020–2021-ben pedig gyakorlatilag elmaradt az influenzajárvány. Az idei, 2021–2022-es influenzaszezon pedig március-áprilisra volt tehető, amelyben cirkuláló, főleg A vírustörzseket is kimutattak. Elképzelhető tehát, hogy a jövőben az A vírustörzs válik dominánssá.
