Napirenden az egészségügy átalakítása

Még az ősz folyamán döntés születhet az egészségügy új stratégiájáról – közölte Takács Péter. Az egészségügyi államtitkár beszámolt a szakdolgozókat érintő célkitűzésekről is, továbbá kiemelte, amennyiben sikerül az Európai Unióval megállapodásra jutni, jó esély lesz arra, hogy a szakdolgozók is többet keressenek.

Az egészségügy új stratégiája összeállt, a tárcaközi egyeztetéseket követően október közepén már a kormány asztalára kerülhet 

– tájékoztatott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara IX. Szakdolgozói tudományos kongresszusán Takács Péter. Az egészségügyért felelős államtitkár hozzátette: éppen ezért a bérekkel kapcsolatban konkrétumot egyelőre nem tud mondani, előterjesztésében azonban javasolni fogja – s erre egyértelmű kormányzati szándék is van –, hogy ne nyíljon tovább a bérolló az orvosi és szakdolgozói fizetések között. Kiemelte: amennyiben sikerül az Euró­pai Unióval megállapodásra jutni, sokkal nagyobb esély lesz arra, hogy a szakdolgozók többet keressenek. Tájékoztatása szerint a szakdolgozói átlagkereset jelenleg 545 ezer forint, ami a 2015-ös fizetés két és félszerese, igaz, ezért többet is kell dolgozni. Mint mondta,

a tervek szerint az orvosi fizetésekhez arányosan szeretnék a szakdolgozói béreket is igazítani. A szakdolgozói életpályamodell elemei között a szakállamtitkár kiemelte az ösztöndíjakat, az otthonteremtési és lakhatási támogatásokat, az utazási, üdülési kedvezményeket, valamint a család- és időskori támogatási programot. 

A szakmai szervezetek által javasolt elemek között számos olyan van, amelyet be is fognak vezetni. A Medicalonline.hu beszámolója szerint a bérrendezésen túl az államtitkár három fő célkitűzésről, a pályaorientációról és utánpótlásról, a szakdolgozói kompetenciák bővítéséről, valamint az életpályamodell kialakításáról is beszélt. Mint kiderült, annak érdekében, hogy a nagy kórházakat érdekeltté tegyék a tanulók fogadásában, az ágazatért felelős minisztérium gyakorlatorientált képzési rendszer kialakítására tesz javaslatot. Az utánpótlás biztosítására öt-hat éves távlatokban gondolkodnak, az általános iskolák végzőseit célozva. 

Takács Péter tájékoztatása szerint a szakpolitikai irányítás ismét nekifut a szakdolgozói kompetenciabővítésnek, amivel már korábban is próbálkoztak. 

Ennek kapcsán az egészségügyi államtitkár pozitív példaként említette az egyetemi diplomás szakápolók munkáját, akik a koronavírus-járvány idején kiemelten végezték a feladatukat, de hasonlóan jól szerepeltek a kiemelt kompetenciájú ápolók a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti pilotban is. Emlékezetes, ez az az egy éve tesztelés alatt álló program, ahol az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetik a sürgősségi ügyeleti rendszert. Sajtóhírek szerint januártól ennek a programnak a mintájára alakíthatják át a háziorvosi ügyeleti rendszert több megyében is.

Miként lapunk is megírta, az elkövetkezendő időszakban fontos változások várhatóak az egészségügyben. Takács Péter, egy a Mandinernek adott interjúban a legsürgetőbb feladatnak az alapellátási ügyelet megszervezését nevezte, mondván, annak ellenére, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az önkormányzatok is jelentős összeget fordítanak rá, az egész rendszer széttöredezett, ráadásul nem fedi le a teljes országot. Véleménye szerint ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, egységesen kell megszervezni a betegek elosztását, és mindenkit az állapotának megfelelő szintre kell besorolni. Éppen ezért azt tervezik, hogy az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálatok látják majd el. Az országos rendszer úgy néz majd ki, hogy járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik, ők mennek majd ki a beteghez telemedicina-eszközökkel. Ezekkel az átalakításokkal az egészségben eltöltött évek számának növekedését, az otthonhoz közeli ellátás megerősítését, valamint a további járványokra való felkészülést célozzák – mutatott rá.

Borítókép. Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)