Fontos változások várhatók az egészségügyben

A legsürgetőbb feladat az alapellátás átalakítása – hívta fel a figyelmet a Mandinernek interjút adó Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, kiemelve: a változtatások az egészségben eltöltött évek számának növekedését, az otthonhoz közeli ellátás megerősítését, valamint a további járványokra való felkészülést célozzák. Takács Péter szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére szánt összeg is folyamatosan emelkedik, a jövő évi költségvetésben csak erre 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

2022. 07. 08. 11:33
TAKÁCS Péter
Endrefalva, 2022. július 1. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelõs államtitkára beszédet mond az új orvosi és védõnõi rendelõ átadásán a Nógrád megyei Endrefalván 2022. július 1-jén. A beruházás 125 millió forintból készült el. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyjából minden összeállt az egészségügy körül, amire a rendszerváltás óta várunk. Most olyan dolgokat lehet meglépni, amiket a szakma elfogad, a társadalom igényel, és politikai támogatás is van mögötte. Most vagy soha hangulat van

 – hangsúlyozta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, aki a Mandinernek nyilatkozva részletesen beszámolt az egészségügyi szektorban tervezett változtatásokról. 

Takács Péter a legsürgetőbb feladatnak az alapellátási ügyelet megszervezését nevezte, mivel annak ellenére, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az önkormányzatok is jelentős összeget fordítanak rá, az egész rendszer széttöredezett, ráadásul nem fedi le a teljes országot. Véleménye szerint ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, egységesen kell megszervezni a betegek elosztását, és mindenkit az állapotának megfelelő szintre kell besorolni. Éppen ezért azt tervezik, hogy az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálatok látják majd el. 

Az országos rendszer – amelyre a legkésőbb a jövő év elején térhetnek át – úgy néz majd ki, hogy járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik, ők mennek majd ki a beteghez telemedicina-eszközökkel. 

Tájékoztatása szerint a háziorvosoknál a praxisjogot a gyógyszertárak mintájára koncessziós joggá alakítják át, a jogosultságokat pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság adja majd ki. Mint fogalmazott, nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban. 

Ezekkel az átalakításokkal – folytatta – három fő céljuk van. 

Az első, hogy növeljék a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát, aminek eszköze a prevenció. A második, az otthonhoz közeli ellátás megerősítése, amelynek érdekében járási egészségközponttá fejlesztik a városi kis kórházakat és szakrendelőket. A harmadik fő cél pedig, hogy felkészüljenek a további járványokra. 

A kórházak 25 milliárdos adóssága kapcsán az államtitkár jelezte: ezek egy része el nem számolt járványügyi költség, amelyből 21 milliárdot fokozatosan megtérítenek, emellett újragondolják a finanszírozási stratégiát, amelyet a pandémia előtti öt békeév adataira alapoznak majd. A kórházi várólistákat illetően emlékeztetett, hogy a járvány okozta nehézségek miatt elindítottak a várólista-csökkentő programot. A közéletben forgó számok kapcsán azonban fontos tudni – jegyezte meg –, hogy a műtőasztalra kerülés és a tervezett várakozási idő egy az öthöz aránylik egymáshoz, ami azt jelenti, hogy 750 nap helyett a valóságban 150 napot kell várni a beavatkozásra. Ez óriási különbség – húzta alá.

Az újonnan kinevezett államtitkár egyértelműen cáfolta a hazai orvoshiányt, hangsúlyozva, hogy 2010 óta folyamatosan nő az orvosok száma, valamint történelmi jelentőségű béremelés is zajlik. Más volt a helyzet, amikor egy osztályvezető főorvos bruttó hétszázezer forintért robotolt a kórházban, most viszont két és fél milliót keres – mutatott rá. 

Takács Péter úgy véli, fontos lenne ha teljesítményelemek is megjelennének a bérezésben. Ennek, illetve a munkaterhelésnek a figyelembevételével dolgoznák ki az orvosi béremelés harmadik lépcsőjét is. Tájékoztatása szerint 

az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére a 2023-as költségvetésben 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

Mint mondta, az összegek folyamatosan nőnek, jövőre 1470 milliárd forinttal, 120 százalékkal nagyobb lesz a forrás, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben.

Borítókép: Takács Péter beszédet mond az új orvosi és védőnői rendelő átadásán a Nógrád megyei Endrefalván (Fotó: MTI/Komka Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.