Átalakul az egészségügyi ellátás, ez a javaslatcsomag kerülhet a kormány elé

Miként Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is beszámolt róla, október közepén a kormány elé kerülhet az az egészségügy új stratégiáját célzó javaslatcsomag, amely egyebek mellett az egészségügyi dolgozók béremelését, az alapellátás átalakítását, illetve újabb szűrővizsgálatok bevezetését is tartalmazza.

20220405 Gellénháza Lecsengőben a járvány Zalában - Egyre ritkábbak az influenza tünetei a háziorvosoknál. Képen: dr. Gács Péter háziorvos Németh Ervin páciens Fotó: Katona Tibor KT Zalai Hírlap Fotó: Katona Tibor

Megszűnhet a szabad orvosválasztás 

 Az előerjesztésben foglaltak szerint 2023. július 1-jétől sor kerülne a javarészt önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók államosításra, amelyeknek következtében az intézmények a megyei központi kórházak telephelyeként működhetnének. Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, a megkötött szerződésekre és a kötelezettségvállalásokra is. A javaslat szerint az államosítás pozitív hozadéka lehet, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba. 

Az alapellátás kivételével döntés születhet a szabad orvosválasztás megszüntetéséről is. Ennek értelmében a beteget az állami fenntartású intézményekben a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látná el, helyette másik orvos nem lenne igényelhető. 

A kórházakban emellett egységes látogatási szabályokat rendelnének el, amely szerint a látogatási idő és a látogatók száma korlátozva lenne, valamint előzetes bejelentkezéshez kötnék azt. A 14 év alatti gyermekek pedig csak indokolt esetben mehetnének látogatóba. Lehetővé tennék azonban, hogy az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget a látogatási időn kívül is egy ápolási segítő lássa el, akinek a személyét a beteg választhatná ki. 

Bővülhet a szűrővizsgálatok köre

A javaslatcsomag a szűrővizsgálatok körét is bővítené. A MedicalOnline információi szerint 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosok, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz- és depressziókockázatúak, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI- és haskörfogat-, valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. Hatvanöt éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel is. Számításaik szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint. Ezt az összeget az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanák.

Előnyökkel és hátrányokkal is számolni kell 

A tervezett változtatásokat a Blikk kérdésére egy egészségügyi közgazdász értékelte. 

Rékassy Balázs szerint az egyik legfontosabb változás, hogy ebben a csomagban emelik a nővérek és a szakdolgozók bérét, így talán a pályaelhagyók is visszatérnek a hivatásukhoz. Mint mondta, a háziorvosi praxisokhoz mindképp hozzá kell nyúlni, mivel tíz százalékuk betöltetlen. Emellett az is gyakorlatias változás lesz, hogy ügyeleti időben a sürgős eseteket a mentőszolgálat fogja ellátni.

Meglátása szerint a szabad orvosválasztás bár kényelmetlenséggel járhat, mert a páciensnek más rendelőbe kell mennie, de ha nincs elég orvos, rendszerszinten ez megoldás lehet. Nem kell például minden intézménynek azon aggódnia, hogy van-e endokrinológus. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ez az intézkedés megint a magánegészségügy felé terelné a beteget, hiszen a páciens a magánrendelésen keresné fel a már jól ismert orvosát. Az egészségügyi közgazdász a szakrendelők államosításának szintén két oldalát látja. Véleménye szerint jogosak az aggodalmak, hogy ha valami túl centralizált, akkor egy-egy döntés hosszabb időt vesz igénybe, viszont szükség esetén át tudják vezényelni az orvosokat például kórházakba, ha ott van rájuk szükség.

Borítókép: Háziorvosi rendelés Zalában (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)