A MedicalOnline cikke szerint az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló előterjesztésben
2023. január 1-jétől a szakdolgozói béremeléseket szorgalmazzák, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő.
A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása, ami jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A–E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F–I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.
A mentők segítenék a háziorvosok munkáját
Az előterjesztés az új háziorvosi ügyeleti rendszer kialakítását is tartalmazza, amelyet 33 milliárd forintból valósítanának meg. Mint kiderült,
az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását az egy éve tesztelés alatt álló Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények sürgősségi betegellátó egységei mellé települve. A fővárost egyelőre nem érintené az átalakítás. Az új rendszer úgy nézne ki, hogy a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között a saját rendelőjében látná el a területéhez vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket, délután négytől este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon reggel nyolc és délután kettő között ügyeletet látna el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután kettőtől másnap reggel nyolcig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet már az OMSZ biztosítaná.
A javaslat kitér a betöltetlen háziorvosi praxisok helyzetére is, amelyek a tervek szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság alá tartozó praxiskezelőhöz kerülnének. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, az önkormányzatok ugyanakkor a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést a praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak. A tervezet emellett célul tűzte ki az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, az EESZT-miniHIS minél nagyobb mértékű térnyerését is, amelyhez az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának hozzá.
Megszűnhet a szabad orvosválasztás
Az előerjesztésben foglaltak szerint 2023. július 1-jétől sor kerülne a javarészt önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók államosításra, amelyeknek következtében az intézmények a megyei központi kórházak telephelyeként működhetnének. Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, a megkötött szerződésekre és a kötelezettségvállalásokra is. A javaslat szerint az államosítás pozitív hozadéka lehet, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
Az alapellátás kivételével döntés születhet a szabad orvosválasztás megszüntetéséről is. Ennek értelmében a beteget az állami fenntartású intézményekben a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látná el, helyette másik orvos nem lenne igényelhető.
A kórházakban emellett egységes látogatási szabályokat rendelnének el, amely szerint a látogatási idő és a látogatók száma korlátozva lenne, valamint előzetes bejelentkezéshez kötnék azt. A 14 év alatti gyermekek pedig csak indokolt esetben mehetnének látogatóba. Lehetővé tennék azonban, hogy az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget a látogatási időn kívül is egy ápolási segítő lássa el, akinek a személyét a beteg választhatná ki.
Bővülhet a szűrővizsgálatok köre
A javaslatcsomag a szűrővizsgálatok körét is bővítené. A MedicalOnline információi szerint 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosok, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz- és depressziókockázatúak, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI- és haskörfogat-, valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. Hatvanöt éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel is. Számításaik szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint. Ezt az összeget az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanák.
Előnyökkel és hátrányokkal is számolni kell
A tervezett változtatásokat a Blikk kérdésére egy egészségügyi közgazdász értékelte.
Rékassy Balázs szerint az egyik legfontosabb változás, hogy ebben a csomagban emelik a nővérek és a szakdolgozók bérét, így talán a pályaelhagyók is visszatérnek a hivatásukhoz. Mint mondta, a háziorvosi praxisokhoz mindképp hozzá kell nyúlni, mivel tíz százalékuk betöltetlen. Emellett az is gyakorlatias változás lesz, hogy ügyeleti időben a sürgős eseteket a mentőszolgálat fogja ellátni.
Meglátása szerint a szabad orvosválasztás bár kényelmetlenséggel járhat, mert a páciensnek más rendelőbe kell mennie, de ha nincs elég orvos, rendszerszinten ez megoldás lehet. Nem kell például minden intézménynek azon aggódnia, hogy van-e endokrinológus. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ez az intézkedés megint a magánegészségügy felé terelné a beteget, hiszen a páciens a magánrendelésen keresné fel a már jól ismert orvosát. Az egészségügyi közgazdász a szakrendelők államosításának szintén két oldalát látja. Véleménye szerint jogosak az aggodalmak, hogy ha valami túl centralizált, akkor egy-egy döntés hosszabb időt vesz igénybe, viszont szükség esetén át tudják vezényelni az orvosokat például kórházakba, ha ott van rájuk szükség.
Borítókép: Háziorvosi rendelés Zalában (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)
