Az iparmentő csomag – folytatta – azért indokolt, mivel a szankciók eredményeként a vállalkozások nyolcszor, tízszer, tizenkétszer drágábban tudnak gázbeszerzésre szerződni, és ha nem kapnak segítséget, akkor szintén számtalan vállalkozás tönkremehet. Az ebből következő tömeges munkanélküliség pedig több pénzébe kerülne az országnak, mint amennyibe az ipari támogatási csomag kerül”
– mutatott rá.
– A Széchenyi-kártya-program pedig lehetővé teszi, hogy a vállalkozások ezután is kedvezményes hitelhez jussanak. A jelenlegi kamatkörnyezetben ugyanis ötszázalékos kamattal hitelt felvenni egyedülállóan jó lehetőség – állapította meg.
Az uniós tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját értékelve – ahol a gázársapkáról tárgyaltak – a tárcavezető úgy fogalmazott: az Európai Bizottság nem egy árcsökkentő, hanem egy olyan javaslatot fogalmazott meg, ami a szankciókat érdemben a gázra is kiterjesztette volna. Ezért mondtuk mi azt, hogy minden olyan javaslatot támogatunk, ami az energiaárak csökkenéséhez vezet, de azt nem tudjuk támogatni, ami az ellátásbiztonságot felszámolja. Ezt sikerült megakadályozni, így az a döntés született, hogy a hosszú távú gázmegállapodásokra vonatkozó szabályozást nem vezetnek be. Ami pedig az ármeghatározást illeti:
ha sikerül egy olyan energiaár-megállapítási mechanizmust elfogadni, ahol az olcsóbban előállítható megújuló energiák is ugyanolyan mértékben játszanak szerepet az energiaárak kialakításában mint a gáz, az önmagában valamelyest mérsékelni fogja az árakat, különösen az áram árát
– magyarázta a miniszter.
Borítókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!