Már szerzett tapasztalatot arról, hogyan egyezzen meg az Európai Unióval (EU) – tudatta Navracsics Tibor, területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár angol nyelvű internetes podcastjában. A miniszter elmondta, hogy
tárgyalt már egy korábbi Orbán-kormány képviseletében az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformjára vonatkozó jogszabályokról, de tagja volt az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős európai bizottságnak is, így jobban érti mind a tagállamok hozzáállását, mind a bizottság szempontjait.
Tapasztalatait felhasználva meg tudjuk szerezni az uniós pénzügyi alapokat, ami jelenleg nehéz feladatnak bizonyul, pedig ez nem ajándék – hangsúlyozta. Elmagyarázta, hogy két forrásból jön a pénz, melyek közül az egyik a kohéziós alap, amiből a régiók a fejlesztésé finanszírozzák. Azoknak a területeknek jár ez, melyek az EU-átlag 75 százaléka alatt vannak – mutatott rá. Emellett létezik az RRF pénz, ami egy támogatási és hitel részből álló teljesen új konstrukció, melyből a magyar kormány a támogatási részre pályázik, de fontolgatják, hogy megpályázzák-e a hitel vagy kölcsön részét is.
A teljes összeg 20 milliárd euró, melyből 14 milliárd euró a kohéziós alap értéke, és hatmilliárd euró az RRF-ből befolyó pénz, tehát egyszerre két platformon folynak a tárgyalások
– jelentette ki. Hozzátette, a kohéziós alapért folytatott tárgyalást egy partneri megállapodással kellene lezárni, ami jogi és intézményi keretet ad az uniós források megszerzéséhez, a másik pénzforrás megszerzése pedig a nemzeti Helyreállítási és ellenállóképességi terv elfogadásával végződik, amit remélhetőleg még az idén elfogad a Tanács. Kovács Zoltán megerősítette, hogy Navracsics Tibor a Dunántúlra érkező regionális fejlesztési alapok megszerzésében már az előző ciklusban is sikeres munkát végzett.
A területfejlesztési miniszter azt állította, hogy Magyarország az egyik legmegbízhatóbb felhasználója az uniós forrásoknak, mert hazánk teljesítménye általában 80 százalék felett van. ami azt jelenti, hogy a források ekkora mértékben érték el céljukat. Hozzátette, igyekeznek ezt a hatékonyságot fenntartani annak ellenére is, hogy politikai okokból támadják, vagy más hatóságok és intézmények kereszttüzébe kerül. Ezért akarják átláthatóbbá tenni, mert így kevésbé lesz politikailag támadható – egészítette ki.
Navracsics Tibor egyetértett Kovács Zoltánnak azzal az értelmezésével hogy nem fogunk pénzt veszíteni, majd hangsúlyozta: Magyarország jó befektetés az uniós költségvetés számára. mert jó eredményeket tud felmutatni a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában és a társadalmi mobilitásban.
Az államtitkár megjegyezte, hogy sikerült felére csökkentenünk a szegények számát, valamint azokét is, akik sebezhetők a különböző társadalmi kihívások miatt.
Arra a kérdésre válaszolva, miért jutottunk oda a tárgyalásokkal, hogy politikai kérdéssel kell megbirkóznunk, de a megoldás csak jogi úton lehetséges, a miniszter kifejtette, hogy az egész történet 2010 előtt kezdődött.
A gondok szerinte 2006 és 2010 között voltak a szocialista-liberális koalícióval és a konvergenciajelentéssel, mivel akkoriban meghamisították az adatokat.
A fordulópont 2010-ben volt, amikor a Fidesz és a kereszténydemokraták kétharmados többséget szereztek, ami egy Nyugat-Európában szokatlan földcsuszamlásszerű győzelem volt, ezért említenek a tárgyalók politikai környezetet és nem pontról pontra történő problémát. vagy jogalkotási, netán eljárási gondokat. A válasz sokszor az volt, hogy egy rendelkezés jó lehet, de a magyarországi jogi és politikai környezet nem teszi lehetővé, hogy az unió képviselői megbízzanak bennünk. Ez a politikai bizalmatlanság még most is érezhető. amikor manapság megszületik egy törvény egészítette ki a Navracsics Tibor.
Kovács Zoltán felvetette, hogy
kettős mérce és boszorkányüldözés folyik hazánk ellen, pedig a mi igényünk csak az volt, hogy ami működik máshol az EU-ban, azt Magyarországon is el kell fogadni a politikai környezettől függetlenül.
A miniszter ezzel egyetértve azt állította, hogy az uniós tárgyalók magyarázata szerint általában a politikai kontextus számít. Emiatt meg kell őket győzni arról, hogy szükség van olyan új intézményekre, mint az Integritás Hatóság, valamint arról is, hogy nemcsak tárgyalunk, hanem teljesíteni is akarunk, mert ez a mi országunknak is jó, de még súlyosabb az a helyzet, amikor megnyitnak már lezárt aktákat. Erre példaként említette az igazságszolgáltatás függetlenségének már az egyik korábbi ciklusban lezárt, de újranyitott kérdését, miközben ezek a gondok nem nálunk a legsúlyosabbak.
Fontos kérdésnek tekintették, hogy kitől függenek a döntések, mire Navracsics Tibor úgy fogalmazott: ez összetett kérdés. Kiemelte, három különböző témában egyezkedünk hat hónapja, melyek a jogállamisági feltételrendszer, a kohéziós alapok és az RFF-juttatás, amelyek között valójában nagyon erős kapcsolat áll fenn, mert az egyiknek nagyon erős hatása lehet a másik két platformja.
A probléma gyökere a kölcsönös bizalomhiány a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ezért ami most történik, az alapvetően egy bizalomépítő gyakorlat.
Arra a felvetésre, hogy az EU inkább teljesítendő mérföldkövekről beszél, amíg mi idővonalról, és ha mozgó céltáblaként kell cselekedni, akkor csekély az esély a sikerre, a miniszter elmondta, hogy egy határidőn már túl vagyunk, amit múlt héten túl is teljesítettünk. Megjegyezte, a következő megálló november 19-én lesz, amikor az Integritás Hatóság megkezdi munkáját, és érezte a bizalom erősödését is, ami szerinte a következő hónapban tovább fog nőni.
A beszélgetés végén szóba került a háború, az egekbe szökő infláció, az energiaválság és az európai gazdaság nem túl ígéretes kilátásai. Navracsics Tibor szerint az empátia fontosabb, mint az elméleti tudás, és meg kell értenünk az európai logikát is azzal együtt, hogy más történelmi környezetben és kultúrában szocializálódtunk. Kiemelte,
a helyreállítási pénzek még fontosabbak lehetnek egy nemzetközi válság közben, mint utána, és az EU-t nem szabad megosztani sem politikai, sem ideológiai, sem regionális szempontból. Különösen akkor van ez így, ha egy ország a politikai frontvonalban helyezkedik el, mert mi alapvetően nagyon közel vagyunk hozzá más közép-európai országokhoz hasonlóan.
Hangsúlyozta, hogy
mi minden segítséget, támogatást és forrást meg kívánunk kapni, amihez jogunk van.
Borítókép: Budapest, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart hivatalában az Európai Bizottság döntéseiről 2022. szeptember 18-án (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
