Megjelent Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának legújabb könyve az orosz-ukrán háborúról. A szerzővel a Mandiner készített interjút, melyben elmondta, hogy családjának pesti, illetve erdélyi gyökerei vannak, antikommunisták voltak, édesapja pedig az ötvenhatos forradalom idején gyerekorvosként dolgozott. Az igazgató a történelemben mindig a válaszokat kereste, 13 évesen már XIV. Lajos életével foglalkozott, csak olyan téma érdekli, amit nem un. Rajongott a Metro és Atlas zenekarokért, kedvence a soul zene és számára Aretha Frankin a „csúcs”. Tanulmányairól szólva megjegyezte, hogy vonzotta az orvosi pálya is, de amikor felismerte, hogy ott a gyógyítás mellett sok a kudarc és a tragédia, amit nehezen viselt volna lelkileg, akkor ezt elengedte.
Beszélt arról is, hogy elvesztette két testvérét és szeretett férjét, aki igazi szellemi társa volt, és akivel 16 éves koruk óta együtt voltak.
Úgy vélte, lánya, Ungár Anna is édesapjától tanulta képességeit. A történész nagyon felnéz lányára, a tőle származó négy unokájának pedig mindent megenged, például az első világháborús kiállítást is megnézték már a Várkert Bazárban. Megemlítette, hogy fiával, Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselővel a napi politikától elemelkedve szoktak beszélgetni a közéletről.
Tudományos munkáira térve elmesélte, hogy azért választotta témájának a XX. századi zsidóüldözést, mert feldolgozatlan terület volt a zsidók Monarchiában betöltött szerepének fontossága, és visszautalt arra is, hogy első cikke 1985-ben jelent meg a holokausztról. Schmidt Máriára a New York Egyetemen tartott előadása után figyelt fel az amerikai sajtó, de nem maradhatott ott, később lett egyetemi tanár, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanított. Az amerikaiak figyelmét azzal keltette fel, mikor kutatásai során felfedezte, hogy Alger Hiss, aki az amerikai külügyminisztérium stratégiai igazgatója volt a második világháború után, a szovjet hírszerzésnek dolgozott. Ennek köszönhette, hogy
bekerült Richard Nixon, egykori amerikai elnök memoárjában, mert ő állította először, hogy Hiss szovjet ügynök volt és leírta, hogy egy fiatal magyar történész végre bemutatta a bizonyítékokat.
Elmondta, hogy tanítása és kutatásai során Izraelben érezte magát a legjobban, mert közel lakott a tengerhez, az emberek kedvesek és közvetlenek, az egyetem pedig színvonalas volt, de sokat is tanult, és nagyon élvezte ott az életet. Kijelentette, ma is úgy gondolja, hogy a baloldali értelmiségieket távol kell tartani a hatalom közvetlen gyakorlásától, mert a baloldaliak túl sokat ültek a hatalomban, amihez hozzászoktak, miközben minden téren elhárították maguktól a felelősséget. A történész kitart egy másik véleménye mellett is, mely szerint a baloldaliak a kulcspozíciók birtokában kulturális és szellemi cenzúrát, ízlésterrort alkalmaznak. Egyetért Csurka Istvánnal is abban, hogy a baloldaliak a zsűribe akarnak beülni, mert ők mondanák meg „ki és mi a tuti.” A múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy
az őt 1999-ben ért antiszemita vádat nem tudták alátámasztani, hanem irigység, szakmai féltékenység és politika állt mögötte, és megtiszteltetésnek veszi, ha a baloldalon páran azonnal ugranak arra, amit mond vagy ír.
Politikai kérdésekre térve hangsúlyozta, fel sem merült benne annak gondolata, hogy az SZDSZ-be lépjen, mert nagyon jól ismerte őket.
Az SZDSZ nem szólt másról, csak arról, hogy egyedül ők hivatottak arra, hogy az országot irányítsák, nekik van képességük rá, meg felhatalmazottságuk, mindenki más kutyaütő
– jelentette ki. Felidézte, mikor Pető Iván, az SZDSZ egykori elnöke pert indított ellene, mert Pető szüleiről bemutatta azok ÁVÓ-s múltját, és amely pert a liberális politikus elveszítette. Schmidt Mária arcátlanságnak tartotta, hogy Pető személyes érintettsége ellenére vitázott Kónya Imre MDF-es volt parlamenti képviselővel az igazságtételről és az elszámoltatásról.
A Ukrajna Érdemrendjében 2008-ban kitüntetett történész a most zajló ukrán-orosz háborúról elmondta, hogy nem vette jó néven az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetének a romlását, és azt sem, hogy Ukrajna különböző külső erők színhelyévé vált.
Együttérzését fejezte ki a hazájukért harcoló és menekülni kényszerülő ukránokkal. Szerinte a háborúnak az amerikaiak és az oroszok közti megállapodás vethetne véget, melyről könyvet is írt Látlelet az orosz-ukrán háborúról címmel.
Ebben elemzi a háború okait, a történelmi sérelmeket, nemzetközi politikai célokat, valamint az anyagi érdekeket, melyek közrejátszottak a konfliktus kitörésében. A sorkötelezettséggel kapcsolatban azt állította, hogy a háború nem a régi korok velejárója, és csak a NATO-tól nem várhatjuk el védelmünket, mert elsősorban mi tartozunk felelősséggel saját magunkért. Örömét fejezte ki az olaszországi jobboldali fordulattal kapcsolatban mondván, hogy ott sok volt már a Brüsszelben kinevezett vezetőkből. Nyugat-Európa identitásválságával kapcsolatban megjegyezte, hogy belekényelmesedett a jólétbe, az Egyesült Államok gondoskodik a védelméről és közel a böjt ideje.
Orbán Viktor miniszterelnökről kijelentette, hogy közel áll hozzá. Kiemelte, hogy
lenyűgöző intellektuális képességekkel rendelkezik. Nagyon gyors, nagyon bátor, és nagyon széles látókörű. Elképesztő munkabírás jellemzi, és nagyon megbízható.
A Terror Háza Múzeumról szólva kifejtette, hogy a baloldali véleményvezérek nem bírták elviselni a vörös csillag és a nyilaskereszt egymás melletti szereplését, de végül
Demszky Gábor akkori főpolgármesternek köszönhetően a homlokzat megmenekült.
A múzeumot Medgyessy Péter, volt miniszterelnök és akkori tanácsadója Gyurcsány Ferenc is meglátogatta, aki a látogatás alatt végig csöndben volt. Az főigazgató úgy érezte, büszke a múzeumra, majd hozzátette: nagy dolog, hogy a magyar társadalom szembe tud nézni a terrorrendszerrel. és sokan kíváncsiak lettek saját családjuk történetére is.
Az interjú végén elárulta, hogy nagy focirajongó, kedvenc külföldi csapata a Barcelona, aminek minden meccsét megnézi, a hazaiak közül pedig a Fehérvár áll szívéhez legközelebb, melynek meccseire el is jár. Dicsérte a válogatottat és Rossi edző munkáját is, és ha teheti, az unokáival megy a válogatott meccseire. Végül arra a kérdésre, hogy a 2024-es olimpiát a Momentum közbelépése miatt nem hazánkban, hanem Párizsban rendezik, és ezt meg tudta-e a pártnak bocsátani, annyit felelt:
A Momentumnak semmit nem lehet megbocsátani.
Borítókép: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az Együtt, szabadon - Magyar Cigány Hősök című vándorkiállítás Budapesten (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
