November 3-án rendezik meg a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság (KVB) XV. ülésének második fordulóját Budapesten. Az eseményről Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott lapunknak nyilatkozva emlékeztetett:
Az első fordulót szeptember 13-án tartották szintén Budapesten. Kilencórás tárgyalás alatt nem értünk a témák végére, ezért úgy döntöttünk, hogy később visszatérünk a tárgyalóasztalhoz. Mindkét fél kinyilvánította szándékát, hogy a tárgyalások végén aláírja a tárgyalást lezáró jegyzőkönyvet, mely a két ország kormánya elé kerül
– Több nagyon fontos, még nyitott témát tárgyaltunk és november 3-án még tárgyalni fogunk – emelte ki. – Például a Benes-dekrétumok aktuális alkalmazásának helyzete, a kassai Rovás Egyesület székháza alatti telek kérdése, a komáromi Selye János Egyetem működésének pénzügyi támogatása, a kassai Márai-ház előcsarnokának felújítása is szerepel ezek között. Hozzátette:
A szlovák félnek nagyon fontos a szlovákiai magyaroknak adott oktatási támogatás formája. Az első ülés kilencórás hossza jelzi, hogy komoly viták voltak, és ezek folytatására számítok. Néhány témában markáns véleménykülönbség mutatkozik. A KVB-üléseken, mind a hat relációban, azokat a témákat mindig felvetjük, melyek leginkább feszítik az érintett magyar közösségeket
– hangsúlyozta a miniszteri különmegbízott. – A Benes-dekrétumok visszamenőleges alkalmazása az EU-joggal ellentétes. Fiala Butola János emberi jogi ügyvéd, egyetemi tanár és kutató szerint a szlovák legfelső bíróság kinyilvánította, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák jogrendszer szerves része és aktuálisan is alkalmazhatók. E dekrétumok uniós joggal való összhangját és Szlovákia Európa Tanácsba történő belépése kapcsán vállalt kötelezettségeivel – például az európai emberi jogi egyezmény 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke; az Európa Tanács Közgyűlésének 1196/1999. határozata – való megfelelőség tekintetében eltérő álláspontot képviselünk.
Kalmár Ferenc részletezte továbbá, hogy a két ország közötti, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló alapszerződés 15. cikk (2) bek. a) pontja szerint, a nemzeti kisebbséghez való tartozásból semmilyen hátrány nem származhat.
Ráadásul az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye szlovákiai végrehajtásának folyamatban lévő ötödik körös monitoringja részeként a kisebbségvédelmi keretegyezmény tanácsadó bizottsága által 2022. február 2-án elfogadott és 2022. június 15-én nyilvánosságra hozott szakértői vélemény 126. számú ajánlása is felhívja a szlovák hatóságokat az érintett nemzeti kisebbség képviselőivel való párbeszédre és megoldás kidolgozására a tulajdonelkobzásról szóló 1945-ös szabályozás jelenlegi interetnikai kapcsolatokra gyakorolt esetleges negatív hatásairól.
Mi ezt az utóbbi véleményt osztjuk: induljon el a már rég várt párbeszéd. Sajnos, valamilyen oknál fogva a 126. ajánlás nem került be az Európa Tanács miniszteri bizottsága elé kerülő határozattervezetbe, mely elfogadás esetén kötelező érvényű volna Szlovákiára nézve
– emelte ki Kalmár Ferenc. Kifejtette, hogy a szlovák Nemzeti Földalap jelenlegi igazgatója ígéretet tett a Szövetség párt delegációjának, hogy a dekrétumok alapján történő földkisajátításokat nem fogják folytatni.
