– Egy szoboravatás mindig különleges esemény, egy csodaszarvas avatása pedig nem is lehetne különlegesebb – közölte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Csodaszarvas szobor felavatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A jegybankelnök kiemelte, hogy a csodaszarvas egy jelképes, lélekvezető lény, ami illik a Pénzmúzeum és az MNB felügyeleti bizottságának helyet adó épülethez. – A csodaszarvasról szóló legendák azt tartják, hogy az útmutató a jövő felé. Szilárdság, biztonság, gazdagság és boldogság jelképe. A magyarok ősi legendája – hangsúlyozta. Mint mondta, az MNB ugyanezt az útmutatást szeretné megadni Magyarországnak. Matolcsy György kiemelte, hogy a magyarság eddigi történetében mindig volt egy olyan út, ami a fennmaradáshoz vezetett, ezért is a Pénzmúzeum jelképe a csodaszarvas.
– A szarvas azt üzente, hogy mi, magyarok bátran vállalkozzunk arra, hogy megsokszorozzuk – végül harmincszorosára növeljük – Magyarország aranytartalékát – részletezte Matolcsy György. Kiemelte, hogy több jó híre is van ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy 345 milliárd forintnyi nyereséget értek el a befektetésen, továbbá nem terhelik az adófizetőket, mivel az MNB összes épületének az építését, felújítását, a műkincsek megalkotását ezekből a forrásokból finanszírozták. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy eközben a költségvetésnek 600 milliárd forintnyi osztalékot fizettek.
– A jövőbe vezető útmutatás az egyensúly és a növekedés útja
– szögezte le.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke beszédében szintén kitért arra, hogy a csodaszarvas az újjászületés, valamint a megújulás jelképe, egyúttal jelezte, hogy a Pénzmúzeum épülete is a megújulást szimbolizálja. Az alelnök elmondta, hogy az épületet a történelem nem kímélte, a legnagyobb csapás pedig az volt a létesítmény számára, amikor a szocializmus időszaka alatt lassú erodálódásnak indult. Emlékeztetett, hogy az MNB 2016-ban vásárolta meg az épületet és új funkcióval látta el. Mint mondta, a Pénzmúzeum egy olyan újjászületésen ment végbe, ami arról is szólt, hogy a digitalizációval karöltve egy teljesen újragondolt közegben mutassák be a pénz kultúráját, és egyúttal mutassák be, hogy milyen lehet a jövő pénze. – Ebben az épületben foglal helyet a felügyelet is, ami egy olyan szakma, amit az elmúlt száz évben mindig egy intézményi válság formált – hívta fel a figyelmet Kandrács Csaba. Az alelnök a magyar mondavilágból felidézte, hogy Hunor és Magor elindulnak egy vadászatra, majd megpillantják a csodaszarvast, amit követni kezdenek, és amikor megérkeznek a hazába, akkor a szarvas eltűnik, ők pedig rájönnek, hogy ezt a helyet keresték.
– Visszatérő gondolat az MNB-ben, hogy értő módon kell szemlélnünk a múltat, mert az mintázatot adhat a jelenhez és ebből megsejthetjük a jövőt is
– hívta fel a figyelmet Kandrács Csaba.
Szőke Gábor Miklós szobrászművész, a Csodaszarvas szobor megalkotója felidézte, hogy amikor három és fél éve a Csodaszarvas leendő helyét nézték meg Matolcsy Györggyel, még hírből sem lehetett hallani világjárványról, háborúról, valamint gazdasági válságról. – Azóta minden eddiginél jobban felerősödött ennek a szobornak a létjogosultsága – szögezte le az alkotó, aki szerint nagy szükség van a reményt keltő közös történetekre.
Borítókép: Kép a csodaszarvasról (Fotó: Bach Máté)
