– Ki tudná emelni azt, ami a leginkább nehezítette a munkáját 2015-től, amikortól a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottként dolgozik?
– A kínaiak átokként szokták mondani, hogy „élj meg érdekes időket”. Mi aztán nem panaszkodhatunk: 2015-ben elkezdődött a tömeges migráció, aztán jött 2020-tól a pandémia, idén pedig kitört a háború. Ki gondolta volna hét évvel ezelőtt, hogy mi vár ránk?! Ki gondolta volna, hogy Európa ilyen mértékben átalakul, a Nyugat gondolkodásmódja ennyire megváltozik, hogy felül egy olyan globális hisztériának, ami emlékeim szerint sem volt még a világban?! A migrációnak megágyazva elkezdi Európa föloldani azt a kultúrát, aminek évezred óta részesei vagyunk.
A pandémia félelmet ültetett el bennünk, hogy mi fog történni, gátat tudunk-e vetni a vírus terjedésének. Majd jött a háború és a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság érzése. A kínai átok igaz, valóban érdekes időket élünk, másfelől azonban mindez még inkább együttműködőbbé, összetartóbbá tett bennünket, magyarokat.
Bárhova mentem a világban az elmúlt hét évben, úgy néztek Magyarországra, hogy az biztonságot ad az itt élőknek, védi a polgárait. Páratlannak tartom a magyar állam gondoskodását, bárhol is éljenek a magyarok a világban.
– Jól tudom, hogy van egy másik megbízatása is, ami összekapcsolódik a megbízotti tevékenységével?
– Pécsett az egyetem egyik kurátora lettem. Nagyon szívesen kötöm össze a nemzetpolitikai feladatom, a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségem az egyetemi kurátori küldetésemmel. Így még jobban össze tudjuk kapcsolni a diaszpóra és a Kárpát-medence magyarságát. Hálás vagyok, hogy a saját alma materemben lehetek kurátor, és ott is foglalkozhatok többek között a fenntartható fejlődéssel, valamint nemzetpolitikai kérdésekkel. Büszke vagyok arra, hogy míg tavaly a negyvenkettedikek voltunk a világon a 956 zöldegyetemből, idén már a huszonegyedikek vagyunk a világ 1050 egyeteméből. Az lesz most a nehezebb, hogy ezt fent tudjuk tartani, sőt fokozni: azt szeretném, hogy négy-öt év távlatában az első húszba kerüljünk.