Nemzetközi tűdőszűrési programban vesz részt Magyarország – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az Országos Korányi Pulmonológia Intézet (OKPI), amely a projekt hazai megvalósítását vezeti.
A kezdeményezés célja, hogy előmozdítsa az egyes tagállamok tüdőrákszűrési programjainak végrehajtását.
Az intézet tájékoztatása szerint az Európai Unió által finanszírozott „SOLACE” projekt átfogó iránymutatást nyújt a legkorszerűbb tüdőrákszűrési programok elindításához, valamint a végrehajtás során személyre szabott eszköztárat is biztosít a nemzeti és regionális központok számára. Ennek során felmérik és csökkentik a vizsgálatok lebonyolítását nehezítő akadályokat annak érdekében, hogy a társadalom minél szélesebb köre vegyen részt a szűréseken.
A nemzetközi szűrőprogram megvalósítása az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OPKI) vezetésével, valamint a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésével történik Magyarországon. Emellett az OKPI nagyszámú szűrés elvégzésével (2000 fő) járul hozzá a projekt megvalósításához.
Tekintettel arra, hogy a dohányzás leszokás támogatás közel megduplázza a szűrés eredményességét, a résztvevőknek lehetőségük lesz a leszokás támogatás igénybevételére is az intézet szakembereinek segítségével. A projekt megvalósítása során a következő három évben legalább tíz olyan tüdőrákszűrési program kezdődhet el Európa-szerte, amelyek értékes szakmai tapasztalatokkal szolgálnak majd a végrehajtásuk hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága tekintetében.
Ez a program azért is fontos – hangsúlyozzák –, mivel napjainkban a daganatos megbetegedések közül a tüdőrák jelenti a vezető halálozási okot. Korai felismeréssel azonban a túlélési arány jelentős mértékben javítható. A tüdőrák szűrésének és kellő időben történő felfedezésének biztonságos, egyszerű és hatékony módszere az alacsony dózisú számítógépes tomográfia (LDCT) alkalmazása, amelynek segítségével 20 százalékkal csökkenthető a tüdőrák okozta halálozások száma.
Az új uniós rákszűrési ajánlás ezért arra kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg ennek gyakorlati alkalmazhatóságát és hatékonyságát, különös tekintettel a nagyobb kockázatnak kitett csoportokra.
Meglátásuk szerint számos oka van annak, hogy a veszélyeztetett személyek nem vesznek részt tüdőrákszűrésen. Ez főként a földrajzi távolsággal és a társadalmi egyenlőtlenségekkel hozható összefüggésbe. Ráadásul esetükben a tüdőrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők – mint például a dohányzás – sokkal gyakoribbak lehetnek.
