Bár az európai országok között Magyarország még mindig élen jár a daganatos megbetegedések és a kapcsolódó halálozások számában, ennek ellenére 2011 és 2019 között a férfiaknál 11 százalékkal, a nőknél 6 százalékkal javultak a rákhalálozási adatok
– hívták fel a figyelmet a nemzeti rákellenes nap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. Sajnos azonban az uniós országokhoz képest hazánk még mindig rosszul teljesít a kockázati tényezők, vagyis a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és a légszennyezésnek való kitettség terén, így a daganatos betegségekkel összefüggő halálozás tekintetében 33 százalékkal haladtuk meg az uniós átlagot 2019-ben.
A Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnökének tájékoztatása szerint
2019-ben a magyarok 60 százaléka volt elhízott vagy túlsúlyos – szemben az 53 százalékos uniós átlaggal –, ami 2014 óta 11 százalékos növekedést jelent. Sajnálatos módon minden ötödik gyermek estében is túlsúly vagy elhízás jellemző, így 2030–2035 között megduplázódhat a gyermekkori elhízás aránya.
A koronavírus-járvány időszaka pedig tovább tetézte a problémát, mivel 2020–2022 között idehaza is jelentősen emelkedett az elhízottak aránya. Ez a negatív tendencia főként a 45 év alatti korosztályt érintette – részletezte Halmy Eszter. A szakember szerint
ezek az adatok azért is jelentősek, mivel jelenleg 12-féle daganatos megbetegedés – száj, garat és gége; nyelőcső; gyomor; hasnyálmirigy; epehólyag; máj; vastag- és végbél; menopauza utáni emlőrák; petefészekrák; méhnyálkahártya- vagy méhrák; prosztata és veserák – hozható összefüggésbe az elhízással
– mutatott rá.
Ezen felül – folytatta – az elhízás több krónikus betegség okozója: a legjelentősebb összefüggést a cukorbetegséggel igazolják, hiszen a többlettestsúly mintegy 80 százalékban felelős a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért. A magas vérnyomás kialakulásában 55 százalékban játszik szerepet, míg egyes szívbetegségek kialakulása 35 százalékban köthetőek az elhízáshoz – magyarázta lapunknak Halmy Eszter.
