Ezeknél a betegeknél csak a haláluk után diagnosztizálják a tüdőrákot

Évente több mint ezer ember úgy veszíti életét tüdőrákban, hogy már csak a boncolás során derül fény a betegségre.

Magyarországon a tüdőrák kiemelt népegészségügyi probléma: idehaza minden évben hét-nyolc ezer új esetet fedeznek fel, és közel hatezer fő veszíti életét a betegségben. Ezen felül évente több mint ezer ember úgy hal meg tüdőrákban, hogy nem diagnosztizálták nála a betegséget 

– derült ki a Hungarian Undiagnosed Lung Cancer, azaz A nem diagnosztizált tüdőrák Magyarországon című adatkutatás eredményeiből, amelyet az MSD Pharma Hungary Kft. vezetői ismertettek egy keddi háttérbeszélgetésen. A közelgő Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából bemutatott tanulmány célja az volt, hogy minél pontosabban meghatározzák, hány olyan hazai beteg van, aki már csak a boncolás során kaphatta meg a tüdőrák pontos diagnózisát, és életük során mik a markáns különbségek köztük és az időben felfedezett tüdőrákos betegek között. 

Polányi Zoltán tájékoztatása szerint Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2019-ben 8447 ember halt meg tüdőrákban1, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisában ugyanez a szám azonban 1203-mal (14 százalékkal) kisebb volt. Ha a nem diagnosztizált tüdőrákra külön betegségként tekintenénk, rögtön a tíz legnagyobb halálozással járó daganatos megbetegedés közé sorolhatnánk. Az így elvesztett betegek majdnem ugyanannyian vannak, mint a prosztatarákban elhunytak – jegyezte meg. A gyógyszercég kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója kiemelte: az 1203 betegnél is felmerült a tüdőrák gyanúja, viszont állapotuk nem engedte meg a nagyobb megterheléssel járó beavatkozásokat, amivel a tüdőrák szövettani típusa igazolható lett volna. Enélkül az onkológiai kezelést nem lehetett elindítani. Az ő esetükben a tüdőrák a boncolás során igazolódott. 

 

Az adatok pontos elemzéséből kiderült – folytatta –, hogy a nem, vagy igen későn, a haláluk után diagnosztizált betegek valamivel idősebbek (átlagosan 71 évesek), többnyire egyedülállók és alacsonyabb iskolai végzettségűek voltak, mint azok, akik a pontos diagnózis birtokában érdemi kezelésben részesülhettek. 

A vizsgálat továbbá azt is megmutatta, hogy ezen betegek a haláluk előtti két évben évente 11-12 alkalommal megjelentek az alapellátásban. Noha különböző vizsgálatokat végeztek rajtuk, nagy valószínűséggel a tüdőrákra utaló korai jelek felismerés nélkül maradtak, vagy eleve későn mutatkoztak – magyarázta Polányi Zoltán. Hozzátette, a szakemberek dolgát az is megnehezíti, hogy a tüdőrák tünetei többnyire már olyan későn jelentkeznek, amikor a daganat előrehaladott stádiumban van. 

Kiss Zoltán, a kutatást végző munkacsoport vezetője arról beszélt, hogy a a halálozás utáni  tüdőrák-diagnózis 14 százalékos aránya nem azt jelenti, hogy Magyarországon ilyen rossz az ellátás helyzete. A jelenség oka inkább az, hogy Magyarországon a kórházi halálesetek 30-40 százaléka után boncolást végeznek, ami sokkal nagyobb arány, mint a környező országokban, így több esetben derülhet ki, hogy nem vették észre időben a betegséget. 

A tüdőrák, valamint ez ehhez hasonló, sokszor észrevétlenül fejlődő daganattípusok (pl. vastagbélrák) megelőzése érdekében a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense szerint

 elengedhetetlen az ismeretek bővítése, az edukáció, a betegek, háziorvosok fokozottabb bevonása, a tünetek korai észlelése, a betegutak lerövidítése, és a rizikócsoportba tartozó, de még tünetmentes páciensek alacsony dózisú CT-vel végzett szűrésének meghonosítása. 

Emellett továbbra is kiemelten kezelendők az elsődleges megelőzési intézkedések. A már bevezetett dohányzásellenes intézkedések eredményeit a gyógyszercég korábbi vizsgálata már ki is mutatta, amely szerint főként a férfi populációban a tüdőrák előfordulása jelentősen csökkent – ismertette a szakember.

Borítókép: E-szűrő nevű alkalmazás egy okostelefon kijelzőjén a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának egyik vizsgálójában (Fotó: MTI/Sóki Tamás)