Évente egy kisvárosnyi ember veszíti életét ebben a betegségben

Bár a szűrővizsgálatoknak köszönhetően még a kezdeti, tünetmentes időszakban felismerhető lehet az elváltozás, évente mégis egy kisvárosnyi ember veszíti életét vastag- és végbélrákban – mondta el lapunknak Surján Orsolya. A helyettes országos tiszti főorvos jelezte: az 50–70 év közöttiek ingyenesen jogosultak részt venni a szűrőprogramban, az első körös, otthoni mintavétellel járó, fájdalommentes székletvérvizsgálat pedig megmutatja, hogy szüksé­ges-e a további ellenőrzés.

1979804435 Fotó: Drazen Zigic

Magyarországon a vastagbéldaganat a férfiak körében a második, a nők köré­ben a harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Évente több mint tízezer új beteget diagnosztizálnak, és hozzávetőleg ötezer ember veszíti életét vastag- és végbélrákban – hívta fel a figyelmet a vastagbélszűrés hónapja alkalmából Surján Orsolya. A helyettes országos tiszti főorvos ismertette:

a vastagbéldaganat kialakulása éveket vesz igénybe és sokáig tünetmentes. A panaszok gyakran csak későn észlelhetők, ekkor a betegség már előrehaladott stádiumban lehet.

Fontos azonban hangsúlyozni – folytatta –, hogy pont a hosszú kialakulási folyamat miatt a vastagbéldaganatok a jól szűrhető daganatok közé tartoznak, amely által még a kezdeti, tünetmentes időszakban felismerhető az elváltozás a vastagbélben. A betegség és a halálozás csökkentésének és megelőzésének érdekében 2018 óta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koordinálásával az EFOP Komplex népegészségügyi szűrések című kiemelt programjának részeként ingyenes népegészségügyi vastagbélszűrés zajlik Magyarországon, amelyre a program kezdete óta közel 2,3 millió lakost hívott meg az NNK. – Mivel a nemzetközi és hazai adatok azt mutatják, hogy 50 és 70 éves kor között a legmagasabb a vastagbéldaganat előfordulási gyakorisága, ezért az 50–70 év közötti, átlagos kockázati csoportba tartozó nők és férfiak ingyenesen jogosultak részt venni a szűrőprogramban. Az említett célcsoportnak kétévente meghívót küldünk ki, 2018 óta pedig a meghívottak nagyjából harminc százaléka vett/vesz részt a szűrőprogramban – részletezte Surján Orsolya, aki a programban való részvételről is beszámolt.

Mint mondta, ha valaki meghívót kap az NNK-tól, abban részletes leírást talál a további teendőkről, amit nagyon fontos, hogy figyelmesen elolvassunk. Ha a háziorvos csatlakozott a programhoz, akkor a székletvér-vizsgálathoz szükséges csomagot tőle kell igényelni. Ha nem, úgy az NNK-tól a csomagban található térítésmentesen visszaküldhető válaszlevélben vagy elektronikusan a vbjelentkezes.nnk.gov.hu oldalon keresztül lehet kérni. Ezekben az esetekben a mintavételi szettet a jelentkező lakóhelyére postázzák. A vizsgálatokhoz két egymást követő napon kell székletmintát venni, majd a leírásnak megfelelően postára feladni. A feladás díjmentes, de a levelet nem az utcai piros postaládákba kell bedobni, hanem a postahivatalban kell feladni. Az 1812-es, ingyenesen hívható Egészségvonalon a jelentkezéssel és a mintavétellel kapcsolatos tudnivalókról a nap 24 órájában tájékoztatást adnak.

A szakember tisztázta azt is, hogy a vastagbélszűrés nem egyenlő a vastagbéltükrözéssel. 

Utóbbira ugyanis csak akkor kerül sor, ha nem negatív a székletvérvizsgálati eredmény. Surján Orsolya szerint nagyon fontos részt venni a vastagbéltükrözésen is, hiszen a kolonoszkópia során könnyen felismerhetővé válik az esetlegesen már kialakult daganat, és ami még fontosabb, nemcsak felismerhetővé válnak, hanem egyben el is távolíthatók azok az apró nyálkahártya-kinövések (pl. polipok) is, amelyek a vastagbélrák megelőző állapotainak tekinthetők. 

Mint mondta, a szűrő-kolonoszkópos hálózat által végzett vizsgálatok eredményei alapján a beavatkozások hetvenöt százalékában találnak rákmegelőző elváltozásokat a szakemberek. További tíz százaléknál pedig – jellemzően még tünetmentes állapotban – rosszindulatú elváltozások meglétére derült fény. 

Mindenképpen javasolt a szervezett szűrésben való részvétel, hiszen az első körös, otthoni mintavétellel járó székletvérvizsgálat megmutatja, hogy egyáltalán szükséges-e további vizsgálat. Ha az eredmény negatív, akkor nincs további teendő, csak két év múlva kell megismételni a szűrést – tájékoztatott a szakember.

Borítókép: évente több mint tízezer beteget diagnosztizálnak (Fotó: Shutterstock)