Magyarországon, de Európában is, az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat a vastagbélrák, pedig nem kellene, hogy így legyen, mert „nagyon jól szűrhető betegségről beszélünk” – mondta Müller Cecília. Jelezte, hogy
évente tízezer új megbetegedést regisztrálnak Magyarországon, és ötezer ember hal meg.
Szerinte minimálisra lehetne leszorítani ezt a számot, ha időben felfedeznénk a betegséget, aminek alapvető módszere a szűrés.
Magyarországon 2018-tól vezették be a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) a szervezett népegészségügyi szűrések sorában a vastagbélrákszűrést. Ez azt jelenti, hogy az ötven–hetven év közöttiek meghívást kapnak az NNK-tól érkező levélben, hogy igénybe vehetik a szűrővizsgálatot – emlékeztetett az országos tiszti főorvos. Hozzátette:
Bátorítok mindenkit arra, hogy vegyen részt a vizsgálaton.
A vizsgálat első lépcsőfoka a székletminta ellenőrzése, amire névre szóló meghívót küld az NNK. A szükséges mintavételt otthon lehet elvégezni, a szükséges eszköz postai úton vagy a háziorvoson keresztül beszerezhető. Az 1812-es ingyenes telefonszámon bárki igényelhet ilyen eszközt.
Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor elég két év múlva megismételni. Ha azonban az első teszten humán eredetű vért találnak a mintában, akkor sem biztos, hogy daganatos betegség okozza. Ezért szükséges a második vizsgálat, a vastagbéltükrözés, amihez bódítás kérhető – magyarázta Müller Cecília.
Megjegyezte: terápiás beavatkozás is lehet a tükrözés, mert közben eltávolíthatók az esetlegesen talált olyan elváltozások, amelyek az évek alatt rosszindulatú daganattá is válhatnának.
A vastagbéldaganat civilizációs betegség, ami a rostban szegény táplálkozásra és az inaktív életformára vezethető vissza
– magyarázta a műsorban az országos tiszti főorvos.
