„Vendégmunkás vagy migráns? Ami közös bennük: mindkét esetben az országunkba érkező idegenről van szó. Azonban közel sem ugyanaz a kettő” − fogalmazott a Facebook-posztjában Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
Mint kifejtette: migránscsoportokat valamennyiünk látott már elégszer. Elég, ha a 2015 késő nyarán Magyarországon keresztülmasírozó embertömegekre gondolunk, akiknek látványa a retinánkba égett. Ezek az emberek nem az életükért menekültek, hiszen nem álltak meg a hazájukhoz legközelebbi országban, hanem a jobb élet reményében indultak a sokszor veszélyes és kockázatos útra. Ők elsősorban nem dolgozni szeretnének, hanem nyugati módon, jólétben élni – saját civilizációjukat, kultúrájukat megőrizve.
Részletezte továbbá, hogy a Gastarbeiter, azaz a vendégmunkás – a törvény szavaival élve – „munkavállalás céljából Magyarországra érkező és Magyarországon a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek és foglalkoztató által kilencven napot meghaladóan foglalkoztatott, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli, harmadik ország állampolgára”.
„Tudjuk, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, nagyjából nyolcvan-kilencven ezer álláshely betöltetlen, ami a magyar gazdasági fejlődés miatt akár növekedhet is. Nem akarunk olyan ország lenni, ahol a migráció melletti legjobb érv az, hogy egyszerűen máshogyan nem lehet megoldani a munkaerőhiányt”− emelte ki az államtitkár, majd hozzátette:
„Pedig van más válasz: a családbarát Magyarország, ahol a család az első, és ahol a kihívást demográfiai intézkedésekkel gyűrjük le. Lehet, hogy több időt és több pénzt igényel, de végül Magyarország magyar ország maradhat. Nem akarjuk elkövetni azokat a hibákat, amelyeket a nyugati országok a hatvanas-hetvenes évektől kezdve elkövettek, s amelyeknek jelenleg épp a levét isszák. Batsányi Jánost idézve: vigyázó szemetek Párizsra vessétek…”
Hangsúlyozta, hogy a különbség a migráns és a vendégmunkás között egyszerűbb, mint gondolnánk: a vendégmunkás vendég, és a munka végeztével hazamegy. Az Országgyűlés a múlt héten éppen ennek a különbségnek a világossá tétele érdekében fogadta el a külföldi vendégmunkások hazai munkavállalását szabályozó törvényt. E törvény szerint csak olyan emberek jöhetnek Magyarországra, akik dolgozni szeretnének, itt-tartózkodásuk pedig legfeljebb három évre szól, és csak annyian jöhetnek, amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon. Ráadásul akkor is csak olyan állásban, amelyet bár megpróbáltak magyar munkaerővel betölteni, nem sikerült. A vendégmunkásért a munkáltatónak kell felelősséget vállalnia, aki behozta őt, és neki is kell gondoskodnia arról, hogy az itt-tartózkodási engedély lejártát követően elhagyja Magyarországot.
„Világos, rendezett, következetes rendszer. Láthatóan a baloldali ellenzék mindezt nem hajlandó tudomásul venni, és a magyar állampolgárokat megvezeti, amikor arról szónokol, hogy a kormány bevándorlóországgá teszi hazánkat. Ne higgyünk nekik!
Magyarország kormánya továbbra is harcol – a magyarországi baloldal brüsszeli szövetségesei ellenében is – a migránsok kötelező betelepítése ellen”
− zárta posztját Nagy János.
Borítókép: Nagy János államtitkár (Fotó: Pelsőczy Csaba)
