Ezek a négylábúak segítik a kicsik gyógyulását

Terápiás kutyákkal teszik gördülékenyebbé a betegek ellátását, az óvodások foglalkozásait vagy a hallgatók mindennapjait a Semmelweis Egyetemen. A szakemberek szerint az állatok jelenléte és a velük való interakció oldja a feszültséget, csökkenti a stresszt, és pozitív hatást gyakorol a mentális egészségre.

Az ÁAT-t több területen is alkalmazzák, leggyakrabban talán a pszichés betegségek, például depresszió, szorongás, PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) gyógyításában. Részben jégtörő szerepe miatt népszerű, a kutyák ugyanis segítenek a betegek feloldásában, jelenlétük beszédtémát kínál, segíti a szociális interakciót. Másrészt az állatokkal való együttműködésben jól kirajzolódnak és mondhatni védett közegben kezelhetők a kliensek kapcsolati problémái, nehézségei.

A Semmelweis Egyetemen a Magatartástudományi Intézet szervezésében harmadik éve működik sikeresen az az önismereti program is, melynek keretében az egyetemi hallgatók nyolc héten keresztül heti két órában a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány terápiás kutyáinak, Mollynak és Shiningnek a bevonásával vehetnek részt csoportos foglalkozásokon. A teljesítményszorongástól a kommunikációs nehézségeken át a társasági elszigeteltségig mindenféle problémával jelentkezhetnek a tréningre.

A program során az egyik feladat például az élelem-megtagadási próba, melyben az egyetemistáknak meg kell értetniük a kutyával, hogy a közelébe lerakott virslit nem eheti meg. – Sokszor ilyenkor derül ki, hogy az adott személy kommunikációja nem egyértelmű – mást mond verbálisan és mást üzen a testbeszéde, és a kutya ilyenkor bizony befalja a csemegét. Az állatok a nonverbális jelzéseinkre sokkal tisztábban reagálnak, tükröt tartva arról, mi miatt nem sikerülhet egy-egy szituációban átvinni a szándékunkat, meghúzni a határainkat – magyarázza Kardos Edina, a Magatartástudományi Intézet klinikai szakpszichológusa.

Fotó: Semmelweis Egyetem

Az állatok terápiás célú bevonása a mozgásszervi rehabilitációban is segíthet. Stroke-on átesett vagy Parkinson-kóros pácienseknél is alkalmazzák a kutyás foglalkozásokat világszerte. A Semmelweis Egyetemen a Pető András Kar gyakorló óvodájába látogat el rendszeresen a Támogatók Alapítvány színeiben Bodza, a labrador és Rió, a keverék kutya.  Az intézetbe olyan gyerekek járnak, akiknek központi idegrendszeri sérülés nehezíti az életüket, konduktív nevelésükbe építették be a 45 perces kutyaterápiákat, kétheti rendszerességgel.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy az állatok jelenléte pozitívan hathat mentális egészségünkre, az ÁAT fiziológiai hátteréről azonban jóval kevesebb adat áll rendelkezésre – magyarázza Purebl György, aki arra is kitér, ősztől egy hiánypótló kutatás is indul a témában.

Azt próbáljuk kideríteni, milyen mérhető élettani változásokat generál az állatterápia az állat–tréner–páciens háromszögében. A szakirodalomban jól ismert az úgynevezett „szinkronizáció” jelensége a ménesekben, mely során a lovak egymásra hangolódnak, vagyis kölcsönösen átveszik egymás feszültségi állapotát.

Borítókép: Barack, a golden retriever és egy lábadozó kisfiú a klinika osztályán (Fotó: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila)