Megszokott látogató már a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának sürgősségi osztályán Barack, a golden retriever és Kókusz, a labradoodle. A Támugatók Alapítvány terápiás kutyái és gazdáik hetente kétszer félnapot töltenek a klinikán, hogy segítsék az ellátás gördülékenységét, elsősorban a páciensek szorongásának csillapításával – olvasható a Semmelweis Egyetem weboldalán.
– A gyerekek ugyan különböző betegségekkel érkeznek hozzánk, de a félelem közös bennük: tudják, hogy vizsgálatok várnak rájuk, például vért vesznek tőlük, vagyis egyfajta „erőszakszervezetként” tekintenek ránk. A kutyák jelenléte, és a velük való játékos interakció oldja a feszültségüket és csökkenti a kórházi kezelés lelki és fizikai terhét – mondja Krivácsy Péter osztályvezető.
Az ellátásra váró gyerekek a kutyák gazdáinak irányításával például meghallgathatják, hogyan dobog az állatok szíve, de „orvososdit” is játszhatnak, így például imitálhatják, hogyan kell beadni egy gyógyszert. Mindeközben pedig a kicsik észrevétlenül oldódnak fel, megnyílnak és közreműködőbbek lesznek. Krivácsy Péter kiemelte:
Az elmúlt egy évben több száz beteg gyermeket láttak el a terápiás kutyák bevonásával a Semmelweis gyermeksürgősségi osztályán, és az állatok jelenléte különösen sokat segített a speciális igényű pácienseknél, például autizmus spektrumzavar esetén.
Ezt a módszert, az úgynevezett állatasszisztált intervenciót régóta használják a gyógyászatban. Külföldön például egyre népszerűbb az úgynevezett puppy-therapy a munkahelyeken, amelynek részeként kiskutyás foglalkozásokat szerveznek az alkalmazottaknak, hogy az együtt töltött idővel, játékkal csökkentsék a munkahelyi stresszt.
– Azt nevezzük állatasszisztált aktivitásnak, mely bevonja az állatot az időtöltésbe, de terápiás szakember irányítása nélkül zajló szabadidős tevékenység. Létezik állatasszisztált terápia (ÁAT) is, mely mindig egy tervezett szakmai program része és terapeuta vezeti. A legelterjedtebb a kutya- vagy lovasterápia, de előfordul, hogy macskát, nyulat vagy más farmállatot vonnak be a gyógyítási folyamatba – veszi át a szót Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Az ÁAT-t több területen is alkalmazzák, leggyakrabban talán a pszichés betegségek, például depresszió, szorongás, PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) gyógyításában. Részben jégtörő szerepe miatt népszerű, a kutyák ugyanis segítenek a betegek feloldásában, jelenlétük beszédtémát kínál, segíti a szociális interakciót. Másrészt az állatokkal való együttműködésben jól kirajzolódnak és mondhatni védett közegben kezelhetők a kliensek kapcsolati problémái, nehézségei.
A Semmelweis Egyetemen a Magatartástudományi Intézet szervezésében harmadik éve működik sikeresen az az önismereti program is, melynek keretében az egyetemi hallgatók nyolc héten keresztül heti két órában a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány terápiás kutyáinak, Mollynak és Shiningnek a bevonásával vehetnek részt csoportos foglalkozásokon. A teljesítményszorongástól a kommunikációs nehézségeken át a társasági elszigeteltségig mindenféle problémával jelentkezhetnek a tréningre.
A program során az egyik feladat például az élelem-megtagadási próba, melyben az egyetemistáknak meg kell értetniük a kutyával, hogy a közelébe lerakott virslit nem eheti meg. – Sokszor ilyenkor derül ki, hogy az adott személy kommunikációja nem egyértelmű – mást mond verbálisan és mást üzen a testbeszéde, és a kutya ilyenkor bizony befalja a csemegét. Az állatok a nonverbális jelzéseinkre sokkal tisztábban reagálnak, tükröt tartva arról, mi miatt nem sikerülhet egy-egy szituációban átvinni a szándékunkat, meghúzni a határainkat – magyarázza Kardos Edina, a Magatartástudományi Intézet klinikai szakpszichológusa.
Az állatok terápiás célú bevonása a mozgásszervi rehabilitációban is segíthet. Stroke-on átesett vagy Parkinson-kóros pácienseknél is alkalmazzák a kutyás foglalkozásokat világszerte. A Semmelweis Egyetemen a Pető András Kar gyakorló óvodájába látogat el rendszeresen a Támogatók Alapítvány színeiben Bodza, a labrador és Rió, a keverék kutya. Az intézetbe olyan gyerekek járnak, akiknek központi idegrendszeri sérülés nehezíti az életüket, konduktív nevelésükbe építették be a 45 perces kutyaterápiákat, kétheti rendszerességgel.
Korábbi kutatások bizonyították, hogy az állatok jelenléte pozitívan hathat mentális egészségünkre, az ÁAT fiziológiai hátteréről azonban jóval kevesebb adat áll rendelkezésre – magyarázza Purebl György, aki arra is kitér, ősztől egy hiánypótló kutatás is indul a témában.
Azt próbáljuk kideríteni, milyen mérhető élettani változásokat generál az állatterápia az állat–tréner–páciens háromszögében. A szakirodalomban jól ismert az úgynevezett „szinkronizáció” jelensége a ménesekben, mely során a lovak egymásra hangolódnak, vagyis kölcsönösen átveszik egymás feszültségi állapotát.
