– Ami most történik – kezdve a szűrésektől az alapellátáson át a magas progresszivitási szintű ellátásokig – az az egészségügy rendszerének átfogó felülvizsgálata – fogalmazott Takács Péter a Portfoliónak adott interjújában. Az egészségügyért felelős államtitkár hozzáfűzte: Erre azért van szükség, mert eddig nagyon merev szabályozási és finanszírozási rendszereket használtunk, amelyek nem javították, hanem rontották a betegellátást. Mi javítani szeretnénk a betegellátást a háziorvosi, a szakrendelői és kórházi szinten is.
Meglátása szerint a rendszernek olyannak kell lennie, mint egy öntisztító sütő. – Attól függően, hogy milyen témáról beszélünk, 1-3 évente legyen képes önmaga mérésére, az eredményekből tudjon következtetéseket levonni, majd saját maga változásokat generálni.
Az államtitkár kiemelte, az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat.
– Filozófiám szerint nem az a rendszer jó, ami egy ágazatvezető képességeire épít, hanem amelyiknek van egy önfenntartási és önreflexiós képessége. Olyan rendszert igyekszünk kialakítani, amiben ez az önreflexiós képesség megvan – legyen szó a területi ellátási kötelezettségek meghatározásáról, a körzetkijelölésekről az alapellátásban vagy az egyes nagy értékű műtéti beavatkozások finanszírozásáról. Elképzelésem szerint a ciklus végére eljutunk oda, hogy a játékszabályokat sikerül úgy alakítani, hogy az egészségügyi irányítási és működési rendszer képes lesz saját magát ellenőrizni és javítani a saját működését – mondta.
Takács Péter arra is kitért, alapvető probléma, hogy egy szocialista, fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltetünk. – Ezzel szemben egy modern egészségügyi ellátórendszer nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, értve ez alatt a szűréseket is, másrészt sokkal több helyben megoldható, definitív ellátást nyújt, aminek az egyik része az alapellátásban történik meg, a másik fele pedig a járóbeteg-ellátásban. Egy ilyen modern rendszerben kizárólag azokat a betegeket fektetjük kórházban, akiknek ténylegesen ott a helyük. Viszont a kórházi struktúra ehhez túlméretezett – hangoztatta, majd hozzáfűzte:
Mindenki az ágylábakat számolgatja, de nem az a lényeg, hanem az ellátott esetek száma.
– Az ellátott esetekből a jövőben sem lesz kevesebb, viszont az orvostudomány fejlődésének hála a kórházban töltött idő jelentősen csökken. Csak egy példa: 30 évvel ezelőtt egy vakbélműtéttel két-három hetet bent kellett feküdni, most szövődménymentes esetben a harmadik-ötödik napon a beteg hazamehet – hangsúlyozta Takács.
Az ellátási profil átalakításáról kifejtette: nem járható út, hogy egy idős ember háro-négy hónapig bent van a vármegyei kórházban, és a felesége hónapokig ingázik a kórházba hatvan kilométerről. – Ezek a kapacitások azok, amiket a városi kórházakban meg kell erősíteni, ezen dolgozunk. Nem zárjuk be a kórházakat, hanem áthangoljuk a funkcióikat úgy, hogy a lakóhely közelében elérhető, magas színvonalú ellátást nyújtsanak – szögezte le.
Az államtitkár arról is beszélt, a sebészet egy kifejezetten rosszul finanszírozott szakma: százezer forint bevételt 122 ezer forint ráfordításból tud realizálni. – A háziorvosi társadalom öregszik. Másrészt azt se felejtsük el, hogy amikor ez a körzetstruktúra kialakult, egymillióval többen éltünk Magyarországon. Közben van egy városiasodási trend, elnéptelenedtek a kistelepülések – említi, kiemelve:
Luxus, hogy 150-200 főre tartunk fent praxist.
Kifejtette: azt is fontos megemlíteni, hogy a praxisfinanszírozásnak csak egy kis eleme van összefüggésben az ellátandó betegek számával. Alaposan körbejártuk a témát, és nagyon sok igazságtalanság felszínre jött. Egy két-háromszáz fős praxisban dolgozó idős kolléga, aki mellett nyugdíjas korú asszisztens van, sokkal több finanszírozást kap, mint egy 2300 főt ellátó, frissen végzett, harmincéves szakorvos.
Amíg ezt a fajta finanszírozási módszert tartjuk fent, addig ne is várjuk, hogy fiatalok menjenek háziorvosnak.
Takács Péter szerint nincs orvoshiány, és a töredékére esett vissza a külföldre vándorlás. A szakdolgozóknál viszont már nem ez a helyzet, ott van hiány.
