A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös teremtésvédelmi konferenciáján az MTI tudósítása szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt: Isten a teremtéskor a világba mintegy kertbe helyezte az embert, hogy művelje, őrizze és gondozza azt. – Két tévedés, két bűn van a kerttel, pontosabban a kert Alkotójával szemben: az egyik a gátlástalan ipari lobbi profitéhsége, amelyek ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják – fogalmazott.

A természet rendje a teremtés rendjét tükrözi
Semjén Zsolt rámutatott arra: az ember nem létezhetne a természet nélkül, ugyanakkor a természet az „emberre irányul, benne és általa válik tudatossá”. Ezért tévedés minden olyan ideológia, ami kitiltaná az embert a természetből, amely a természet ellenségének tekinti az embert.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, a mai mainstream zöldideológia és a keresztény teremtésvédelem közötti döntő különbség, hogy a zöldideológia és politika a természet rendjére hivatkozik az állatok, növények, ásványok tekintetében, miközben „természetellenes dolgokat” propagál az ember és a társadalom esetében.
Példaként említette a genderideológiát. Szavai szerint ezzel szemben a teremtésvédelem tudatában van, hogy a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért a természet rendjét védi az ember és a társadalom vonatkozásában is.
Közös válasz az éghajlatváltozásra
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka előadásában arra hívta fel a figyelmet: ahogyan bolygónk egyensúlyvesztését sem egyenként idéztük elő, úgy a természeti környezet egyensúlyát sem tudjuk helyreállítani egyedül.
Az éghajlatváltozásra adott közös válasz magában foglalja más keresztény felekezetek meghallgatását, valamint az orvostudomány és a természettudomány tanulmányozását és alkalmazását is
– mondta a pátriárka.
Az egyházfő hangsúlyozta azt is: az ökológiai válság nem politikai kihívás és nem is tudományos vagy technológiai probléma. A világ érzékelésének módját kell megváltoztatni, különben továbbra is csak a tünetekkel fogunk foglalkozni, nem pedig az okokkal. Meglátása szerint az egyház arra hivatott, hogy megtestesítse a Miatyánkban is szereplő mondatot: „amint a mennyben, úgy a földön is”, vagyis Isten országa és az emberi társadalom globális közösségét. Ugyanakkor a „sajnálatos valóság az”, hogy az egyház és tágabb értelemben a vallás gyakran vonakodik válaszolni a világ leglényegesebb problémáira.
A pátriárka elmondta, ezért 2017-ben létrehozott egy 12 tagú, teológusból, papokból és laikusokból álló különbizottságot az ortodox egyház társadalmi tanításának megfogalmazására. Az elkészült, A világ életéért című dokumentum segít szembenézni a rasszizmus és a szegénység, az emberi jogok és a bioetika, valamint a technológia és az éghajlatváltozás modern kihívásaival.
Ugyanakkor célja nem az, hogy előíró válaszokat adjon, hanem hogy párbeszédet indítson el az egyháznak a világban betöltött szerepéről.