A gyermekvédelem több mint állami feladat

Az állam fellépése mellett a társadalom többi szereplőjének is ki kell vennie a részét, hogy gyermekeinket meg tudjuk védeni – véli Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója, aki szerint ehhez elengedhetetlen, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos attitűd megváltozzon. A szakember kiemeli, a szociális szféra dolgozói, a pedagógusok és a nevelők mellett a családok szemléletváltása is szükséges, de fontos, hogy magukat a gyermekeket is edukáljuk.

Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója Fotó: Pongrácz Rita

 

A számok mögé kell néznünk

Hal Melinda arra is kitért, gyermekeink védelme alapjaiban határozza meg a nemzetünk jövőjét, a felnövekvő generációk lelki egészsége ugyanis fennmaradásunk alapja is, hiszen egy bántalmazott vagy rossz körülmények között felnövekvő gyermek traumái az egész életére kihatnak, ha pedig azok kezeletlenek maradnak, az a későbbi életére, a családalapításra is negatívan hat majd.

Ma már a lelki egészség kérdése a nemzetstratégiai tényező egyben.

– Kultúránk, családjaink, történelmünk fennmaradásának záloga, hogy gyermekek szülessenek, majd megóvjuk őket a káros, romboló tényezőktől. Mára a népesedési ráta valamivel 1,5 felett van, fennmaradásunkhoz azonban a 2-es értéket kellene elérnünk. A statisztika szerint 1990 és 2022 között legalább 200 ezerrel csökkent a szülőképes korosztályban a nők száma – hívta fel a figyelmet az MCC kutatója, majd hozzátette, kitolódik az első gyermek vállalásának ideje, ezáltal csökkentve az esélyt a további gyermekek megszületésének.

– Ha a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy az 1,5-ös ráta egyfajta segélykérés is, a gyermeket vállaló édesanyák kiáltása, akik szülés utáni depresszióban szenvednek. Figyelembe kell tehát vennünk a postpartum kérdését, segítenünk kell ezeknek a nőknek, mert minden második szülőanyát érinti, miközben az ellátási terület beszűkült. Egy kisgyermekes anya például nem teheti be a lábát a pszichiátriai osztályra gyermekével, de egy vidéki településekről sem indul el a többség babával, így a legtöbben ellátatlanok maradnak, pedig a depresszió és szorongás kezelése létfontosságú, mert veszélyes a babára és az anyára nézve is. A depresszió megjelenése és ellátatlansága sokszorosára növeli a következő gyermek meg nem születésének faktorát, hiszen az egyén úgy érzi, kudarcot vallott első gyermekével. Ezt jelenti egyetlen példával szemléltetve az 1,5-ös ráta – fejtette ki Hal Melinda.

Nem csak a nőket, hanem a férfiakat is érinti

A szülés utáni depresszió megjelenése ráadásul sokkal valószínűbb azoknál, akiknél korábban már fellépett valamilyen lelki krízis vagy mentális zavar.

– A legfrissebb kutatások mind arról szólnak, hogy a fiatal korosztály soha nem látott magányt él meg, sokan számolnak be depresszióról is, ami a termékenységi ráta szempontjából még rosszabb kilátásokat sejtet néhány éven belül – emelte ki. 

A klinikai szakpszichológus emlékeztet: a nők mellett a férfiaknál is fennáll a szülés utáni depresszió veszélye, ami szintén tragédiával végződő folyamattá válhat.

– Az apák is kontrollvesztett állapotba kerülhetnek, miután a gyermek megszületik, ugyanúgy jellemző a hangulat és szorongásos zavar, a tehetetlenség és a düh, a meg nem értettség, miközben a munkájukat is próbálják ellátni. Ez a folyamat jelentősen megnöveli a kapcsolati kríziseket és ezzel a válások számát– mutatott rá.

Hal Melinda szerint éppen ezért mára nemzetstratégiai kérdés a lelki egészség a gyerekek megszületése, a családok fennmaradása és támogatása szempontjából. – Olyan rendszerre, támogatási formákra, megoldásokra van szükségünk, amelyek az embereket segítik lelkileg, stabillá teszik, kötődésre nevelnek, és ahol a segélykiáltás nem marad válaszolatlanul – összegezte a szakember.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)