Brüsszel a magyar egyetemek szuverenitását támadja

Brüsszel elgáncsolja a magyar egyetemek fejlődését, hátraveti a versenyképességüket és politikai játszmának teszi ki a felsőoktatás résztvevőit, de Magyarország felveszi a kesztyűt – mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a lapunknak adott exkluzív interjúban. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakpolitikusa hangsúlyozta: már látszanak a modellváltás eredményei, hiszen több egyetem is komoly előrelépést tett a nemzetközi rangsorokban. Az államtitkár kitért arra is, hogy erősödik a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolata, valamint hogy többek közt ennek köszönhetően hazánk a világ gyártási csúcstechnológiájának fellegvára lett.

Fotó: Teknős Miklós

– A szuverenitás kérdése központi eleme a júniusi választási kampánynak. Miért alakult így?
– Érdemes az autonómia kérdésével kezdenünk. 2023-ban az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) nyilvánosságra hozott egy olyan elemzésnek hívott, gyakorlatilag politikai kiáltványt, amely közölte, hogy Magyarországon nincs autonómia. Mi ezzel szemben az igazság? Ha valaki alaposabban megnézi, az EUA az állami fenntartású egyetemek esetében végzi az autonómia értékelését, hiszen Európában számos helyen ez a fenntartói modell érvényesül. Ez esetben azt vizsgálja, milyen működtetési, irányítási „távolságra van” az egyetem az államtól. A magyar egyetemi rendszer az új fenntartói struktúrával azonban már más.

– Miben változott a helyzet?
– Többségbe kerültek a nem állami fenntartású egyetemek, és valójában az EUA módszertana nem képes a megfelelő vizsgálatra. Ugyanakkor volt olyan egyetem, amely a fenntartó alapítvány és az egyetem viszonyára vonatkoztatva elkészítette az értékelését, amelynek eredményéből az látszik, hogy az egyik legautonómabb rendszer épült ki az új modellel. 

Szóval miről is szól ez, ha nem arról, hogy álságosan besározzák az új struktúránkat, elgáncsolják egyetemeink fejlődését, hátravetve őket a versenyképességben, és aljas politikai játszmáknak tegyék ki a magyar diákokat, oktatókat, kutatókat? Meg­győződésem, hogy a kitartásunk hosszú távon is kifizetődik majd, hiszen az a jó döntés, ha megóvjuk Magyarország szuverenitását bármi áron. 

Versenyképesnek és támadhatatlannak kell lennünk, ha sikert akarunk elérni. Egyszerűen bent kell maradnunk a ringben, és a bokszmeccs alatt is el kell viselnünk az ütéseket. Ez egy ilyen műfaj.

– A felsőoktatásban, a szakképzésben és az innovációban is érezhető ez a határokon túlról érkező nyomásgyakorlás. Mit tesz a kormány ennek ellensúlyozására?
– Egy nemzet esetében különösen meghatározó az, hogy gyermekei, fiataljai nevelésére milyen gondot fordít. A versenyképesség és a térségek erősítése volt a modellváltás egyik legfontosabb célja, amelynek már vannak is eredményei, pedig mindössze két éve indult el teljességében. Ezt meg kell védenünk! Ezt a célt szolgálja most a parlament előtt fekvő törvénytervezet is. Egyértelmű, hogy 

Brüsszel az Erasmus+ program blokkolásával összefüggő, teljesen észszerűtlen követelései végeredményben a hazai diákok, oktatók és kutatók nemzetközi kapcsolatrendszerét akarja ellehetetleníteni. Az csak átlátszó szöveg, hogy ők a kormányt büntetik, miközben valójában a magyar polgárokkal teszik ezt. 

Emiatt léptünk, és kinyitottuk a világot a diákjainknak a Pannónia programmal: ennek keretében tízmilliárd forintot biztosítunk tapasztalatszerzésre nyolcezer magyar és itt tanuló külföldi diáknak, akik így a világ vezető egyetemeire juthatnak el. A HU-rizont program pedig segíti a magyar kutatókat, hogy nemzetközi környezetben folytathassák kutatásaikat és továbbra is elismert szereplői maradjanak a világ tudományos közösségének, hiszen ezáltal gazdaságunk és nemzetünk erősödését szolgálják. Erre csak az idén nyolcmilliárd forintot fordítunk. Egészen egyszerűen: ha ők bezárnak egy ajtót, mi kinyitunk egy másikat.

Hankó Balázs: Brüsszel valójában a magyar embereket bünteti, nem a kormányt (Fotó: Teknős Miklós)

– Ha a pálya nehezített, akkor milyen jövő elé tekint az államtitkársága szakterületeit illetően?
– A felsőoktatásban versenyképességi fordulatot hajtottunk végre. Míg öt éve hét egyetemünk volt a világ legjobb öt százalékában, azaz harmincezer egyetem közül a legjobb 1500-ban, mára ezt a számot 12-re növeltük. Mi több, a Semmelweis Egyetem már a legjobb egy százalékba jutott, és egyes szakrangsorokon a legjobb száz, illetve a legjobb ötven között is megtalálhatók egyetemi képzéseink. Az elmúlt években két és félszeresére nőtt az egyetemek finanszírozása, de minden második forint már teljesítmény alapján adható. 

Immár második éve több mint 120 ezer diák jelentkezett a felsőoktatásba, közülük minden második vidéki egyetemre, minden harmadik pedig műszaki-mérnöki, természettudományi, agrár- vagy pedagógusi területre jelentkezik. 

Számottevően többen jelentkeznek hátrányos helyzetű régiókból, illetve két év alatt harminc százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk száma is.

– Hogyan változott a szakképzés területe?
– Az oktatáshoz kapcsolódóan azt látjuk, hogy a 2020-ban megújított szakképzésünk elképesztő rajtot vett, hiszen mind a nemzetközi versenyeken, mind az oktatási rangsorokban kiemelkedő eredményeket ér el. Számos szakmában Európa-bajnokok vagyunk, legyen szó akár olyan korszerű szakmákról, mint az informatika és a szoftverfejlesztés, vagy a tradicionálisakról, mint az asztalos, a víz-gáz-fűtés szerelő, illetve a szárazépítő. Ennek egyik oka az egyre növekvő társadalmi támogatottság, amelynek eredményeként emelkedik a szakképzésbe jelentkezők száma, manapság tízből hat fiatal választja ezt a képzési formát. Ezzel párhuzamosan 

erősödik a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolata, egyben a szakképzés presztízse is, amelynek köszönhetően a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma 74 százalékkal nőtt, és már negyven szakképzési centrum kötött egyetemi együttműködést. 

Az innováció terén is folyamatosan előrelépünk: Magyarország az egyetlen uniós állam, ami úgy javított a tavalyi Európai Innovációs Eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett. Innovációs teljesítményben a 33. és a gyártási csúcstechnológiában az ötödik helyen állunk. Kijelenthető, hogy Magyarország nem összeszerelő üzem, hanem a világ gyártási csúcstechnológiájának egyik fellegvára, ami gazdaságunk erősödésének, valamint felsőoktatásunk és szakképzésünk megújításának köszönhető. Jó lenne, ha egyre több magyar venné észre, hogy van mire büszkének lennünk, akárki akármit is mond.

– Milyen törvényi módosításokat vitt most a kormány a parlament elé?
– A törvénytervezet kiemelten foglalkozik a tanárképzés jövőjével. Az elmúlt évek tanár- és tanítóképzés megújításának sikerei kézzelfoghatók: 2022-höz képest megdupláztuk a pedagógusképzésre első helyen jelentkezők számát, idén már 17 833-an vannak. Mi több, 8650-en tanárnak, tanítónak adták be jelentkezésüket, és közel kétezren jelentkeztek természettudományokhoz kapcsolódó tanárképzésekre. Így a második legnépszerűbb területté a pedagógusképzés vált, köszönhetően a minőséget biztosító rövid ciklusú tanárképzésnek, a megújított felvételinek, valamint a történelmi léptékű béremelésnek. Emellett a törvénytervezet kiemelten foglalkozik a tanárképzés jövőjével, hiszen a tanárképzés hivatás, az oktatás pedig nemzetstratégiai kérdés.

– Mit tesznek a tanárképzés minőségi fejlesztéséért?
– Az elmúlt évek hozzáférhetőségi fordulata lehetőség és felelősség is, hogy a tanári hivatás tekintélyét, vonzerejét helyreállítsuk. Ennek egyik eszköze, hogy 

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létrejön egy tanárképzés, amelyre olyan elhivatott szakembereket vár majd az egyetem, akik azon túl, hogy a saját szakmájukban szeretnének kivá­lóan teljesíteni, a tanár-, tanító- és óvodapedagógus-szakma fejlesztését is szolgálni fogják.

 Emellett magát a tanárképzést is alapjaiban újítjuk meg, a módszertant közelebb visszük a tárgyi tudást biztosító kurzusok oktatásához, a gyakorlat arányát pedig tovább növeljük a képzéseken. Fontossá válik a jelenleg köznevelésben oktató tanárok hangsúlyosabb részvétele az egyetemi oktatásban, valamint a tanárképző egyetemek pedagógusképző központjainak megerősítése.

– Milyen más területen várhatók változások a tanárképzésen kívül?
– A törvénytervezet figyelmet fordít a magyar tudományos teljesítmény további erősítésére. Tavaly két magyar Nobel-díjassal gazdagodott nemcsak országunk, hanem az egész világ is, hiszen munkásságuk nagyban hozzájárul az egészséges élethez és a tudomány fejlődéséhez. Éppen ezért a törvénytervezetben foglalt módosítások tartalmazzák azt a szabályozást, amely által – az egészséges életet támogató kutatások esetében – a betegségek minél korábbi felismerését segítő kutatásokra nyílik lehetőség, ugyanakkor létrejön a betegek egészségügyi adatvédelmét is szolgáló jogi szabályozás. A benyújtott törvényjavaslat a felsőoktatásban a nemzetköziesítési folyamatokat támogatja, a megújult szakképzés munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakmai vizsgarendszerének akkreditációját erősíti meg, valamint a Neumann János-programhoz kapcsolódva, az egészséges élethez kötődő kutatások lehetőségeit szélesíti ki.

Az államtitkár szerint hosszú távon kifizetődik Magyarország szuverenitásának megvédése (Fotó: Teknős Miklós)

– Fontos kérdés a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzete. Mi a kormány terve erre vonatkozóan?
– A kormány az elmúlt években lépcsőzetesen emelte a béreket: 2016-ban 15 százalékos béremelés, 2017-re 27 százalékos béremelés, majd 2021 őszén 15 százalékos, míg 2022-ben szintén 15 százalékos bérfejlesztés valósult meg a felsőoktatás valamennyi területén. A legutóbbi béremelés 45 ezer foglalkoztatottat érintett, összesen éves szinten 64 milliárd forint értékben. A fenntartói adatok alapján az ELTE és a BME esetében azt látjuk, hogy az egyetemi tanársegéd tényleges, alapilletményt és egyéb kutatási, pályázati kiegészítéseket tartalmazó havi keresete átlagosan bruttó 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusé 550 ezer forint, az egyetemi docensé 800 ezer forint, míg az egyetemi tanáré 1,2 millió forint. A kormány szeretné a felsőoktatási béreket is rendezni, dolgozunk a megoldáson, türelmet kérünk.

– Mi akadályozza azt, hogy ez megvalósuljon?
– A mostani háborús időszakban rendkívüli kiadások terhelik az országot. 

A kormány idén jelentős béremelési programot indított a tanároknak és az óvónőknek, illetve emelte az ápolók bérét is, ezek óriási költségvetési ráfordítást igényelnek. Brüsszel és egyes nyugati vezetők háborúpárti politikája miatt a háború végét nem látni, ami kihat az ország pénzügyi teherviselésére.

 Az előbb elmondottakból is jól látható, hogy nem dőlünk hátra, hiszen nincs olyan rendszer, amelyet ne lehetne még precízebbé, még hatékonyabbá tenni. Társadalmunk élő szövetében a felsőoktatás, a kutatás és az innováció hajtja előre motorként a világunkat, hogy egy jobb, élhetőbb jövőt adhassunk a gyermekeinknek és az unokáinknak. Ehhez erős elhatározás, tettek és az érdekeink megvédéséért minden téren való sziklaszilárd kiállás kell.

Borítókép: Az innovációs és felsőoktatásért felelős államtitkár beszámolt a felsőoktatás és a szakképzés kapcsolatának erősítéséről is (Fotó: Teknős Miklós)