Itt vannak a legújabb részletek a kormány új egyetemi ösztöndíjprogramjairól

– Nem tudni, hogy Brüsszel kinek az érdekeit védi, de az nem megengedhető, hogy Magyarországnak versenyképességi hátrányt okozzon – mondta a lapunknak adott interjúban Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakpolitikusa hangsúlyozta: ma már az ­uniós bürokraták odáig mentek, hogy NGO-kkal teletűzdelt külső bizottságok kezébe adnák a döntési jogokat arról, ki lehet az egyetemi kuratóriumok tagja, kizárva onnan a rektorokat és a professzorokat is. Hankó Balázs a felsőoktatás versenyképességének segítését célzó Pannónia Ösztöndíjprogramról is beszélt, és elárulta, hogy fog kinézni a kutatóknak szóló HU-rizont Program.

Hankó Balázs, a KIM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára irodájában Fotó: Teknős Miklós

– Hogyan lehet a programba bekerülni?
– Az egyetemek január végéig pályázhattak. Elmondhatom, hogy sikeres a program, mert az egyetemek – nagyon helyesen – ambiciózus célokat fogalmaztak meg. A magyar felsőoktatás nemzetköziesítését a Tempus Közalapítvány koordinálja, tehát náluk pályázhattak az egyetemek, március közepétől pedig a felsőoktatási intézményeken belül jelentkezhetnek a diákok.
– A Pannónia Ösztöndíjprogrammal párhuzamosan indul a kutatóknak szóló HU-rizont Program. Miért volt erre szükség és hogyan fog működni?
– Kellenek a nemzetközi kapcsolatok és a kutatási együttműködések. Hiszem, hogy ha bezárnak minket itt Európában, akkor nyitnunk kell a világra. Ezért indult a HU-rizont, amelyre idén nyolcmilliárd forintot fordítunk. 

A program azon az elven nyugszik, hogy a magyar egyetemek és kutatóhelyek külföldi vezető egyetemi kutatópartnereket választanak maguknak, mégpedig úgy, hogy mi álljuk a külföldi egyetemek és kutatók kutatási költségeit, viszont a kutatási témát is mi választjuk meg. 

Nem az történik, hogy mi futunk egy kutatási téma után, hanem a Neumann János Programban meghatározott három témát vesszük górcső alá: az egészséges életet, a zöldátállást és a digitalizációt.

– Kik lesznek a magyar egyetemek partnerei a HU-rizontban?
– A merjünk kicsik lenni elvet vallók, hivatalból kritizálók szerint kizárjuk magunkat Európából, és szakmaiatlanok lesznek a pályázataink. Ezzel szemben viszont azt kell látnunk, hogy nem függhetünk a brüsszeli bürokraták sokszor öncélú kutatási lázálmaitól. Tudnunk kell, hogy az elmúlt tizenöt évben a kontinensünk tudományos teljesítménye a világ 25 százalékát adta, mára ez 19,5 százalékra esett vissza, mivel az ázsiai országok tudományos teljesítménye jócskán megemelkedett. Nekünk velük is együtt kell működnünk. A pályázatokat az a Kutatási Kiválósági Tanács fogja bírálni, amelynek elnöke Krausz Ferenc, tehát a kutatóink ötletei Nobel-díjas szűrőn fognak átmenni. A világ vezető egyetemeivel együttműködve fogjuk a HU-rizont Programot megvalósítani. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a V4-országok közül Magyarországnak van a legtöbb nemzetközi együttműködésben készülő tudományos közleménye.

Magyarország fizeti a külföldi egyetemek és kutatók költségeit, de mi választjuk meg a kutatási témákat is a HU-rizont programban (Fotó: Teknős Miklós)

– Miből fogják finanszírozni a külföldi partnerekkel történő közös kutatásokat?
– A teljes kutatási nemzetköziesítésnek négy alappillére van: az első az előbb tárgyalt HU-rizont, a második pedig az önerőalap. Ennek az a lényege, hogy

 az Európai Bizottság diszkriminatív döntése miatt a Horizon Europe programból kizárták a modellváltáson átesett magyar intézményeket, és bár a szakmai bírálatban részt vehetnek, de pénzt a kutatási programjaik­ra nem adnak. 

Tavaly a magyar kormány tizenkét modellváltó egyetem 43 projektjéhez ötmilliárd forint önerőt biztosított, idén pedig 5,4 mil­liárd forint további támogatást ad a magyar kutatóknak az ilyen diszkriminatív módon bírált pályázatokhoz. A harmadik pillér hatmilliárd forint értékű, amelyet azoknak a külföldi kutatóknak különítettünk el, akik Magyarországon szeretnének kutatási tevékenységet végezni. Elég jó névsor állt össze azokból, akik hazánkba érkezve a normalitás keretein belül kívánnak kutatni. A negyedik pillér pedig az, hogy tovább folytatjuk a kutatási erőtérben eddig remekül működő államközi kooperá­ciót. Idén 24 milliárd forintot fektetünk a kutatásaink külföldi együttműködéseinek erősítésébe.

– Hogyan viszonyulnak a magyar kutatókhoz az európai egyetemek?
– Itt jutunk el az autonómia kérdéséhez. Érdekes módon a nyugati országok vezetői azt nem gondolják auto­nómiasérelemnek, amikor egy magyarországi kutatócsoporttal egy nyugati egyetem kutatócsoportja együtt kíván működni, és ezt az egyetem vezetői vagy a fenntartó letiltja! Ha valamit autonómiasérelemnek lehet nevezni, akkor ez az. Ezeken kívül persze vannak más vezető egyetemek is, ahol a kutatások akár Európában, akár Euró­pán kívül továbbra is tudnak működni. Itt ismerszik meg az igazi szakmai alapú együttműködés, ki az, aki tudás és teljesítmény alapon választ, és a magyar egyetemekkel igazán szeretne együttműködni.

– Az Európai Unió tilt mindenféle diszkriminációt, ezek alapján mégis úgy tűnik, hogy Brüsszel maga követi el azt, ami ellen állítólag fellép. Mit tud tenni a magyar kormány ennek a megszüntetéséért?
– Nem hiába szólította fel az Európa Tanács az Európai Bizottságot a fair tárgyalások továbbvitelére Magyarországgal kapcsolatban. Ha megnézzük, hogy mi történt a magyar egyetemi világgal az elmúlt időszakban, akkor minden, csak nem fair az, amit az Európai Bizottság és Brüsszel az egyetemeinkkel, a diákjainkkal és a kutatóinkkal tesz. 

Egyfelől a felsőoktatás nemzeti hatáskör, másfelől a Horizon és az Erasmus+ programhoz való hozzáférés megtagadásával közvetlenül azokat az uniós forrásokat blokkolják, amelyeket éppen ők bírálnak el, vagyis saját magukban sem bíznak. 

Harmadrészt pedig Magyarország 2022-ben megtett mindent, amit közbeszerzések és összeférhetetlenség tárgyában kértek, majd ezután megszületett a magyar diákokat és kutatókat elítélő határozat. Ha megnézzük, mit csinál Brüsszel, akkor azt kell látni, hogy csak az időt húzzák, hiszen már három és fél hónapja képtelenek válaszolni a megegyezést elősegítő javaslatunkra. Ha netán mégis érkezik valamiféle reakció, akkor mindig egy új, szürreális ötlettel állnak elő.

– Tud erre konkrét példákat mondani?
– Hogyne! A hazánkban felállított alapítványi struktúra számos európai országban működik, a magyar miniszterek és államtitkárok még tavaly év elején kiléptek a kuratóriumokból, hogy az emiatt felmerült aggályokat eloszlassák. Ezenfelül azt mondtuk, hogy a kétszer hat évre korlátozott kuratóriumi tagság teljesen elfogadható, sőt azzal sem volt semmi gondunk, hogy az egykor politikai tisztséget viselőknek legyen egyéves „lehűlési ideje”, tehát ők egy évig ne viseljenek egyetemi kuratóriumi tagságot. Meg kell jegyeznem, az európai parlamenti képviselők éppen arról vitatkoznak, hogy fél évre szóló ilyen típusú korlátozást saját magukra elfogadjanak-e. De érdemes azt a kérdést is felvetni: vajon ki nem összeférhetetlen a kuratóriumi tagsággal? Az Európai Parlament képviselői! Az ő összeférhetetlenségüket bezzeg nem kérték számon! 

Azt, hogy milyen szürreális tartományban vagyunk, jól mutatja a legutóbbi kérésük, miszerint NGO-kkal teletűzdelt külső bizottságok mondanák meg, ki válhat kuratóriumi taggá. Most már nem a miniszterek és államtitkárok visszalépését követelik, hanem a kuratóriumokban jelen lévő tizenkét egyetemi rektornak és az egyetemi professzoroknak a kitiltását akarják elérni. 

Mindezt az autonómia jegyében! Vegyük észre, hogy az egyetem és a kutatás bizony kőkemény versenyterület. Brüsszel nem is tudom, hogy kinek az érdekeit védi, és emiatt az a célja, hogy Magyarországnak versenyképességi hátrányt okozzon. Ezt mi nem engedhetjük!

– Hogyan viszonyul ehhez a magyarországi baloldali ellenzék?
– Vannak olyan baloldali ellenzéki képviselők, akik ezt az elképesztő javaslatot támogatva nyújtottak be módosító indítványt, például a vonatkozó uniós jelentésekhez fűzték azokat. Mi viszont úgy döntöttünk, hogy nem várunk Brüsszelre, hanem cselekszünk, és a magyar felsőoktatás, illetve kutatás jó hírét visszük a világba. Ne feledjük: tizenkét egyetemünk a világ legjobb öt százalékába került, és tavaly két magyar kutató kapott Nobel-díjat. Mi a kutatási együttműködésekben is meg szeretnénk mutatni a világnak a magyar értéket, a magyar kreativitást és a magyar tudást. Erre mind a Pannónia, mind a HU-rizont Program kiváló lehetőséget ad.

Borítókép: Az államtitkár szerint a teljesített kérések után az Európai Bizottság most már egészen szürreális irányba ment (Fotó: Teknős Miklós)