Fél évtizede irányítják Gyurcsány emberei a fővárost

A 2019 ősze óta tartó önkormányzati ciklus alatt folyamatosan érződött Gyurcsány Ferenc befolyása a Városházán, ahol a 2010 előtti baloldali kormányzatokhoz kapcsolódó szereplőknek a beejtőernyőztetésével gyakorlatilag kivette az irányítást Karácsony Gergely kezéből. A DK-s pártkáderek és a Gyurcsány–Bajnai-korszak emberei egyebek mellett olyan kulcspozíciókat töltenek be, mint a főpolgármester-helyettesi tisztség, fővárosi cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagságai, de tanácsadóként is a bukott miniszterelnök érdekei mentén lobbiztak.

Forrás: (Fotó: MTI/Balog Zoltán)

Tordai érintettsége a legegyértelműbben eddig egy dollárbaloldalhoz köthető ügyben merült fel. Emlékezetes: néhány hónapja házkutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Tordai Csaba ügyvédi irodájában, ahol okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le, a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom botrányos, félmilliárdos adománygyűjtése kapcsán. 

Régi megoldóemberek 

Az önkormányzat több más kulcsfontosságú pozícióiban is szép számban kaptak helyet a régi bizalmi emberek. A megfelelő személy kiválasztásánál jó pont lehetett a 2010 előtti baloldali kormányzás idején mutatott lojalitás, valamint ha kényesebb és kétesebb ügyek elintézését egyaránt rá lehetett bízni az adott illetőre. E leírás prototípus-szerűen illik a kíméletlen végrehajtó hírében álló Draskovics Tiborra, a Gyurcsány-korszak talán leguniverzálisabb megoldóemberére, akinek nevéhez több, komolyabb felháborodást kiváltó megszorító intézkedés is fűződik a 2010 előtti szocialista kormányok idejéből. Az említett időszakban számos különböző pozíciót betöltő Draskovics például 2004-ben – akkor épp pénzügyminiszterként – még a zárolásra kényszerített minisztériumokat is meglepte az általa bejelentett újabb, jelentős megvonásokkal. Ennek fényében nem meglepő, hogy Draskovics Tibort beejtőernyőztették a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) igazgatóságának elnöki székébe, ahol egyből egy szürkezónás akcióban aktivizálta magát. A jelenleg a BKK-nál vezérigazgatóként tevékenykedő – és az utasokat a levágandó pulykához hasonlító – Walter Katalin pedig korábban Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt. Katona Tamást, Gyurcsány korábbi pénzügyminisztériumi államtitkárát és az Államkincstár egykori elnökét a BKV Zrt. felügyelőbizottságának élére helyezték, de még a DK-vezér korábbi testőrének is találtak helyet a Városházán: Handl Tamásnak a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) igazgatói posztját foglalhatta el. 

Nem véletlen, hogy a stratégiai jelentőségű FÖRIT ilyen kipróbált káderre bízták, ugyanis a bizalmi emberen keresztül Gyurcsányék egy olyan szervezet felett szerezhettek befolyást, amely egyfajta „ellenrendőrség” funkcióját is betöltheti.  Egy további fontos Gyurcsány-helytartó a Városházán Gál J. Zoltán, a bukott miniszterelnök egykori kormányszóvivője lett. Gál J. volt Karácsony Gergely kampányának a vezetője, s a mai napig felügyeli a főpolgármester munkáját, s úgy tudni, még a Facebook-posztjait is ő írja. Hivatalosan a főpolgármester stratégiai főtanácsadója. 

Gyurcsány jelenlegi pártkatonái is fontos pozíciókban 

Az eddigiekből is elég jól körvonalazódik Gyurcsány Ferenc ráhatása a főváros ügyeire, ám Bősz Anetten kívül még szót sem ejtettünk az ugyancsak szép számban a Városházára telepített DK-s pártkatonákról. Bodnár Zoltán, a Gyurcsány-korszak egyik legrégebbi kádere – jelenleg a DK árnyékminisztere – szintén kulcspozíciót kapott a Karácsony Gergely-féle Városházán, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként. Bodnár régóta a jól ismert, megszorításokra épülő baloldali gazdaságpolitika egyik élharcosa. Egy tavalyi ATV-s interjúban például azért kritizálta hevesen az idén év elejére tervezett 15 százalékos béremelést, mert az szerinte túl sok lett volna.  A szintén DK-s Nemes Gábor, a XVI. kerületi önkormányzati képviselője pedig a BKV Zrt. igazgatóságában kapott helyet.

 Az egykori szakszervezeti vezetőről érdemes megjegyezni, hogy jelenlegi pozíciójában már látványosan nem a munkavállalók érdekeit képviseli.  A DK elnökségéből ugyancsak több tagot helyeztek el fontos fővárosi pozíciókban: Élő Norbert például a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) felügyelőbizottságának az élére került. Korábban pedig az azóta a parlamentbe átülő Kálmán Olga kulturális tanácsadói feladatkört kapott a Városházán – milliós fizetéssel. Gyurcsány-párti politikusokat delegáltak a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatóságában és a Fővárosi Csatornázási Művek felügyelőbizottságában is. Utóbbiban az egykori MSZP-s országgyűlési képviselő, az időközben a DK-ba igazolt Szabó Zoltán lett tag, az előbbiben pedig Kolber István, Gyurcsány egykori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztere, aki jelenleg a DK országos tanácsának az elnöke. 

A Gyurcsány-fiókát is reaktiválták 

A Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója a luxusköltekezéseiről és hivalkodó életmódjáról elhíresült Mártha Imre lett. A sajtóban csak Gyurcsány-fiókaként emlegetett üzletember Gyurcsány Ferenc kegyeltjeként, még 2008-ban, alig 32 évesen kapta meg a csúcspozíciónak számító elnök-vezérigazgatói posztot a Magyar Villamos Műveknél. Gyurcsány Ferenc régi gazdasági háttéremberét, a 2004 és 2009 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkáraként tevékenykedő Garamhegyi Ábelt a legnagyobb fővárosi cég, az öt vállalatból összegyúrt Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) igazgatósági elnöki posztjára ejtőernyőztették. 

Vásárhelyi Mária személyében pedig olyan funkcionáriust is találtak, aki Bősz Anett mellett a kulturális területen képviseli a DK-s irányvonalat. A gyakorlatilag a Gyurcsány-párt szócsövévé avanzsált szociológus a József Attila Színház felügyelőbizottsági elnöki tisztségét tölti be. 

Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Balog Zoltán)