Ebben a laboratóriumban fogjuk megmérni, analizálni mindazokat a vérmintákat, amelyeket a Health For Hungary – Egészséges Magyarországért vizsgálatban tízezer önkéntestől gyűjtünk rendszeresen a következő években, és tesszük már évek óta – fogalmazott Krausz Ferenc az InfoRádiónak, miután felavatták az általa vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ új lézerlaboratóriumát Szegeden.
A rák mellett más, népbetegségek kimutatására is alkalmas lehet a módszer
A Nobel-díjas fizikus az általa kitalált módszer várható hasznáról elmondta, az eljárás során azt vizsgálják, hogy a minták molekuláris összetételükben beállt-e valamiféle változás, ami kialakulófélben lévő betegséggel lehet kapcsolatban.
Eddig nyolcfajta rákos megbetegedésen teszteltük ezt a módszert, és mind a nyolc esetben sikerült kimutatni azt, hogy alapvetően mérhető jeleket mutat ki, amelyek egyértelműen a rákos elváltozással hozhatók kapcsolatba. Néhány esetben, többek között tüdőrák esetén, már olyan előrehaladott állapotban vagyunk, hogy egyes fokozatait a tüdőrákos megbetegedésnek külön is tudjuk észlelni, és látjuk azt, hogy minél előrehaladottabb a betegség, annál nagyobb elváltozást tudunk mérni ebben az úgynevezett infravörös molekuláris ujjlenyomatban, amit a módszerünk szolgáltat – árulta el Krausz Ferenc, aki arról is beszélt, a hazai kutatás célja a rákos elváltozások felismerése mellett, hogy egyéb népbetegségre is teszteljék.
– A rákos megbetegedések mellett a szív- és érrendszeri megbetegedések, anyagcserezavarok, illetőleg légzési zavarok okozzák Földünkön az összes elhalálozás 75 százalékát. Évente 17 millió úgynevezett korai halált okoznak jóval 70 év alatti korban, messze az átlagéletkor alatt, egy olyan életkorban, amikor az emberek a legnagyobb teljesítőképességgel rendelkeznek, és elvesztésük a legnagyobb veszteséget jelenti mind a családjuknak, mind pedig az egész társadalomnak – hívta fel a figyelmet a kutató.
Akár az ujjlenyomatunk, a vérünk is egyedi?
Bár a módszer sok mindenre használható a fizika világában, az élettudományok területén is alkalmazható. Krausz Ferenc szerint mondhatni a véletlen műve, hogy végül az orvosi alkalmazások felé fordultak.
Hosszú évtizedeken át folytattam elsősorban alapkutatás kategóriájába tartozó kutatási munkákat, úgy gondoltam, hogy még hátralévő életemben megpróbálkozom valamivel, ami ha sikerül, akkor közvetlenül is szolgálhatja az emberek életkörülményeinek javulását.
– mondta a Nobel-díjas fizikus, hozzátéve, hogy a most átadott laboratórium világszerte egyedülálló, a szegedin kívül egyetlen laboratórium van még a világon, ahol ezzel a módszerrel lehet emberi vérmintákat, illetve természetesen bármilyen más biológiai folyadékokat, akár szövetmintákat tanulmányozni az ultragyors lézertechnikával.
Arra kérdésre, hogy minden ember vérmintája egyedi-e, a kutató kifejtette, ez egyelőre egy hipotézis, de az teljesen igaz, hogy az eddigi kutatásaik alapján úgy tűnik, hogy tényleg minden ember vérének molekuláris ujjlenyomata különbözik egymástól.
– Az, hogy ez a valóságban, a gyakorlatban is az adott technikával majd megkülönböztethető lesz, jelenleg bizonyossággal nem állítható, tehát nem merném azt állítani, hogy ez a DNS-módszerekkel vagy akár az igazi, hagyományos ujjlenyomattal majd fel tudja venni a versenyt, de igazából nem is erről szól a kutatás, hogy ezekkel a módszerekkel versenyezzünk, és ezt a módszert egyének azonosítására használjuk – válaszolta.
