Megyei jogú városok, melyek hosszú ideje kitartanak a Fidesz–KDNP mellett

A Fidesz–KDNP az összes általános önkormányzati választást megnyerte 2006 óta: az elmúlt öt voksolás alkalmával – a független indulókat nem számolva – egyaránt a jelenlegi kormánypártok szerezték meg a legtöbb polgármesteri és képviselői mandátumot. Az Orbán Viktor vezette politikai erő számos megyei jogú város stabil támogatását is maga mögött tudhatja, hiszen Kaposvár, Zalaegerszeg, Debrecen, Kecskemét, Sopron, Szekszárd Nyíregyháza, Székesfehérvár és – egy ciklustól eltekintve – Esztergom már régóta csak a Fidesz–KDNP-ben bízik.

2024. 06. 24. 8:32
ORBÁN Viktor
Zalaegerszeg, 2024. május 23. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (középen) országjáró kampánykörútjának zalaegerszegi állomásán 2024. május 23-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Négy megyei jogú város már 2006 előtt is csak a Fidesz–KDNP városvezetéséből kért

Kaposvár először 1994-ben választott fideszes polgármestert. A most 67 éves Szita Károly azóta is élvezi a helyiek bizalmát, és idén már 30. éve vezeti Somogy vármegye székhelyét. Kaposvár „örökös” polgármesterét eddig mindig 50 százalékot meghaladó szavazataránnyal választották meg. Szita Károly személyén túl érdemes kiemelni, hogy a Fidesz–KDNP 2006 óta egyetlen egyéni választókerületet sem veszített el Kaposváron. 

Zalaegerszeg szintén 1994 óta tartozik a fideszes városok körébe. A zalai vármegyeszékhelyet 1994 és 2010 között Gyimesi Endre, 2010 és 2014 között pedig Gyutai Csaba vezette. 

2014-től Balaicz Zoltán áll a város élén, aki az eddigi legsikeresebb zalaegerszegi polgármesternek számít, hiszen választásról választásra egyre meggyőzőbb eredményt ér el: a még mindig csak 45 éves politikus 2014-ben 63,57, 2019-ben 69,69, idén pedig már 73,08 százalékkal nyerte el a polgármesteri címet. 

Mindemellett a Fidesz–KDNP azóta nem veszített zalaegerszegi egyéni választókerületet, amióta Balaicz Zoltán a város polgármestere. 

Debrecen négy évvel később csatlakozott Kaposvárhoz és Zalaegerszeghez, és a helyiek azóta is kizárólag csak a Fidesz–KDNP-re bízzák a várost. 1998 és 2014 között Kósa Lajos állt a cívisváros élén, azóta pedig Papp László vezeti Hajdú-Bihar vármegye székhelyét. Debrecenben 1998 óta még egy egyéni választókerületet sem veszítettek el a jelenlegi kormánypártok. Mindez különösen az idei önkormányzati választásokon volt nagy szó, hiszen a baloldal és a hazai Soros-hálózat – a debreceni beruházások intenzív és országos szintű támadása útján – mindent megtett a fideszes városvezetés leváltása érdekében. 

Debrecenhez hasonlóan Kecskemét is 1998-ban csatlakozott a Fidesz-párti megyei jogú városok közé. Bács-Kiskun vármegye székhelyét 1998 és 2006 között Szécsi Gábor, 2006 és 2014 között pedig Zombor Gábor vezette. 2014-től Szemereyné Pataki Klaudia a polgármester, akit stabil testületi többség támogat. 

 

Sopron, Szekszárd és Veszprém 2006 óta tart ki a Fidesz–KDNP mellett

A kitartóan fideszes megyei jogú városok három új „taggal” bővültek a 2006-os önkormányzati választások során:

Sopron 18 éve választott először jobboldali vezetést, amikor Fodor Tamás 44,08–40,81 százalékos eredmény mellett győzte le a balliberális polgármestert, Walter Dezsőt. A hivatalba lépő új városvezető kétszer is újrázni tudott, utóda, Farkas Ciprián pedig 2019-től vezeti a hűség városát. Farkas eddig kétszer is 50 százalék feletti eredménnyel győzött, a Fidesz–KDNP jelöltjei pedig 2019-ben és idén is megnyerték az összes soproni egyéni választókerületet. 

Szekszárd szintén 2006-ban csatlakozott a fideszes megyei jogú városokhoz: Horváth Istvánt 60,18 százalékos eredménnyel választották polgármesterré, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert négy évvel korábban összesen 67,18 százalékot ért el az MSZP és az SZDSZ két polgármesterjelöltje (végül az utóbbi nyerte a választást). Horváth István 2010-ben is újrázni tudott, 2014-ben és 2019-ben pedig Ács Rezsőt választották polgármesterré a szekszárdiak. 

Az idei önkormányzati választásokon már Berlinger Attila indult a kormánypártok polgármesterjelöltjeként, aki a 2006 utáni éra második legjobbjának számító, 54,03 százalékos eredménnyel győzött.

Veszprém 2006 óta igazi sikertörténetnek számít a Fidesz–KDNP szempontjából. A dunántúli települést a rendszerváltás utáni 16 évben az SZDSZ-es Dióssy László vezette, akit 1998-tól az MSZP is támogatott. 2006-ban azonban jött a Fidesz–KDNP színeiben induló Debreczenyi János, és az országos politikai hangulatot is kihasználva meggyőző fölénnyel győzte le a regnáló baloldali polgármestert: Debreczenyi 51,55 százalékot ért el, míg Dióssy csak 43,94 százalékot kapott. 2010-ben már Porga Gyula indult a kormánypártjok jelöltjeként, aki azóta háromszor is újrázni tudott a királynék városában. 

Nyíregyháza és Székesfehérvár 2010 óta gyarapítja a fideszes megyei jogú városok táborát

1990-ben Nyíregyháza és Székesfehérvár is Fidesz-színekben induló polgármestert választott magának, majd egy-egy hosszabb balliberális korszak után, 2010-ben hívták vissza a jobboldalt. És azóta nem is váltottak újra:

Nyíregyházát 1990 és 1994 között a fideszes Mádi László vezette, 1994 és 2010 között viszont egy hosszú szocialista éra vette kezdetét Csabai Lászlóné polgármesterségével. A nyírségi nagyváros a 2010-es önkormányzati választásokon tért vissza a jobboldalhoz, amikor a Fidesz–KDNP színeiben induló Kovács Ferencet választották polgármesterré, aki azóta már háromszor is újrázni tudott.

Nyíregyházához hasonlóan Székesfehérvárt is fideszes polgármester vezette 1990 után, de Fejér vármegye székhelyén nem négy, hanem nyolc évig tartott az első jobboldali éra. 1998-ban ugyanakkor az MSZP és SZDSZ által is jelölt Warvasovszky Tihamért választották polgármesterré, aki egészen 2010-ig állt a város élén. A 2010-es önkormányzati választásokon újra a jobboldal következett, hiszen a fehérváriak a Fidesz–KDNP jelöltjét, Cser-Palkovics Andrást választották polgármesterré. Méghozzá meggyőző fölénnyel: a kormánypárti politikus 56,46 százalékot szerezve győzött a mindössze 22,85 százalékot elérő MSZP-s Márton Zoltán előtt. Cser-Palkovics András azóta óriási népszerűségre tett szert Székesfehérváron, melynek köszönhetően 2014-ben és 2019-ben 60 százalék feletti eredménnyel újrázhatott, az idei önkormányzati választáson pedig már a szavazatok 74,11 százalékával választották ismét polgármesterré. 

Az egyetlen fideszes kakukktojás: Esztergom 

Az eredetileg is jobboldali gyökerű Esztergom egy 2000-ben tartott időközi polgármester-választáson döntött először a Fidesz–KDNP mellett. A voksolás Meggyes Tamás sikerét hozta, aki 10 éven keresztül vezette a várost. A 2010-es önkormányzati választásokon azonban a választók Meggyes leváltásáról döntöttek és a baloldal által kívülről támogatott, de függetlenként induló Tétényi Éva mellé álltak. Mégpedig elsöprő arányban: az új polgármester 64,36 százalékot kapott, míg Meggyes Tamás csak 35,64 százalékot ért el. 

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért szerepelhet Esztergom egy hosszú ideje fideszes nagyvárosokat bemutató cikkben, ha pont a kormánypártok történetének egyik legsikeresebb évében váltották le a jobboldali polgármestert. Ennek oka, hogy az esztergomiak 14 éve nem a Fidesz–KDNP, hanem Meggyes Tamás polgármester személye ellen szavaztak. Mindezt két tény is igazolja. Egyrészt a képviselő-testületben nem az ellenzék, hanem a kormánypártok jelöltjei kerültek többségbe 2010-ben, másrészt pedig négy év múlva ismét fideszes polgármestert választott Esztergom: Romanek Etelka 2014-ben 46,87–43,39 százalékos szavazatarány mellett győzte le Tétényi Évát. 

A Fidesz–KDNP és Esztergom igazi egymásra találására 2019-ben került sor, amikor Hernádi Ádám 58,28 százalékos eredménnyel szerezte meg a polgármesteri címet. 

Az új városvezetővel ráadásul annyira elégedettek voltak az esztergomiak az elmúlt öt évben, hogy idén a szavazatok 70,33 százalékával erősítették meg a posztján. Ami pedig a képviselő-testületet illeti, a Fidesz–KDNP egyetlen esztergomi egyéni választókerületben sem veszített 2014 óta. 

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.