Bár látható a fejlődés, mégis még mindig nehéz a kórházban hagyott csecsemők sorsa

A kórházban magukra hagyott babák számára az első hónapok kritikus időszakot jelentenek. Bár a kórház dolgozói igyekeznek foglalkozni velük, sokszor nem jut elég idő az ilyen gyermekekre – mondta el Varró Gabriella. Az SOS Gyermekfalvak kommunikációs szakértője elmondta: ezek a gyerekek egy ponton egyszerűen nem sírnak többé, mert megtanulják, hogy hiába jeleznek, senki nem jön, senki nem nyugtatja meg őket.

Forrás: Pexels

Elhagyott csecsemők

Jelenleg az országban körülbelül 300 elhagyott újszülött van kórházban. Ez a szám tavaly még 50-100 volt, vagyis egy év alatt három-hatszorosára nőtt. A kórházban magukra hagyott babák számára az első hónapok kritikus időszakot jelentenek, mivel ez az a kor, amikor a kötődés és az érzelmi biztonság alapjai kialakulnának. Azonban ilyen környezetben a csecsemők gyakran nem kapják meg a szükséges törődést és ingereket.

Ezek a babák sokszor csak némán fekszenek a rácsos ágyukban. Egy ponton egyszerűen nem sírnak többé, mert megtanulják, hogy hiába jeleznek, senki nem jön, senki nem nyugtatja meg őket.

– mondta a szakértő. Hozzátette: a kórházi személyzet, bármennyire is szeretne segíteni, sokszor túlterhelt, és a babákat csak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésekor veszik fel.

Ez a néma csend különösen szívfacsaró, hiszen a sírás a csecsemőknek az egyetlen kommunikációs eszköz, amellyel jelzik, hogy éhesek, szomjasak, vagy egyszerűen csak ölelésre vágynak. Ez az állapot riasztó, hiszen egy csecsemő, aki nem sír, azt tapasztalta meg, hogy nincs értelme segítséget kérni – mutatott rá Varró Gabriella. Majd hangsúlyozta: 

ezek a gyerekek gyakran traumatizáltan kerülnek ki a kórházi környezetből.

Hosszú folyamat

„Bár hat hét után megindulhat az örökbefogadási folyamat, ez nem jelenti azt, hogy a gyermek azonnal családhoz kerül. Az adminisztrációs eljárás végéig is valahol gondoskodni kell róla, és a kórház erre nem megfelelő hely” – mondta Varró Gabriella.

Azok az állami gondoskodásban élő gyerekek, akiket végül örökbe fogadnak, előtte hónapokat, sőt akár éveket is a gyermekvédelemben élnek, és nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények közt töltik; nagyobb intézményben – úgynevezett gyerekotthonban – vagy nevelőszülői családban, ami ideálisabb. Az adminisztrációs eljárás lassúsága és a rendszer túlterheltsége szintén egy olyan tényező, ami miatt még az örökbe adható gyerekek is több időt töltenek a szakellátásban, mint kellene – jelezte a szakértő. Hozzátette: a nyílt örökbefogadás sokkal gyorsabb folyamat, hiszen a szülő már a szülés előtt kapcsolatba kerül az örökbe fogadó családdal, és előre lemond a gyermekéről. Ennek ellenére itt is fennáll a hathetes időszak, amely alatt a szülő meggondolhatja magát.

Az országban jelenleg több mint kétezer nevelőszülő hiányzik,

miközben az aktív nevelőszülők száma nagyjából ötezer-hatszáz. Sok esetben a nevelőszülőknél nincs már férőhely, így semmilyen korú gyermeket nem tudnak fogadni – emelte ki.

A nevelőszülői hivatás komoly elkötelezettséget kíván, de a pénzügyi támogatás gyakran nem fedezi a felmerülő költségeket. Idéntől a nevelőszülő alapdíja 80 040 forint havonta, a gyermekek után járó kiegészítő díj egyenként 53 360 forint, az utánuk járó ellátmány 64 150 forint havonta, különleges szükségletű gyermek esetében ez az összeg 74 850 forintra emelkedik – ismertette a szakértő.

Fenntartható megoldás

Az állami gondoskodásban élő gyermekek napját már negyedik éve tartják Magyarországon, október 7-én. Az SOS Gyermekfalvak ezt a napot azért vezette be, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekvédelem fontosságára és megismertesse a társadalommal a nevelőszülőség szerepét.

Ezt a napot azért hoztuk létre, mert azt tapasztaltuk, hogy a gyermekvédelem ügye csak akkor került a középpontba, ha tragédia történt – ha bántalmaztak egy gyermeket, ha meghalt vagy szexuálisan zaklatták. Ezenkívül nem igazán beszéltek róla

– mondta a szakértő. Hozzátette: „Most is az a célunk, hogy megmutassuk, hogyan élnek a nevelőszülői családok és mi is valójában a nevelőszülőség.”

Az idei kampány középpontjában a kórházban hagyott csecsemők sorsa áll, amelyre a jogszabályi változások kapcsán különös figyelem irányul.

Az október 7-i akciók célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a nevelőszülőség az egyetlen fenntartható megoldás ezeknek a gyermekeknek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)