Mráz Ágoston Sámuel: Brüsszel a jövőben is be fog avatkozni a magyar belpolitikába

A Nézőpont Intézet vezetője szerint fel kell készülni arra, hogy brüsszeli oldalról lesznek komoly beavatkozási kísérletek a magyar belpolitikába.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kongatja a harangot a biztosok testületének heti ülésén az EU brüsszeli központjában, 2024. október 2-án Fotó: John Thys Forrás: AFP

Az M1 csatorna 48 perc című műsorában Mráz Ágoston Sámuel arra a műsorvezetői felvetésre, hogy az Európai Parlament (EP) múlt heti ülésén példátlan támadások érték a magyar kormányt, továbbá az Európai Néppárt (EPP) egy közösségi oldalon publikált bejegyzésben utalt arra, hogy Orbán Viktornak ideje mennie, azt mondta: 

gyakorlatilag nyílt kampányt folytatnak Brüsszelből a magyar kormány ellen, azaz a kormányváltás érdekében.

Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselője úgy vélekedett azonban, hogy manapság bevett gyakorlat a világpolitikában, amikor egy szereplő egy másik ország egyik vagy másik potenciális vezetője mellett teszi le a voksát. Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-ben helyet foglaló politikusok egy része nem pusztán véleményt fogalmazhat meg. 

A magyar kormánnyal szemben állók a többségüket felhasználva, valamint a politikai testületnek számító Európai Bizottság révén komolyan be is tudnak avatkozni egy másik ország, így Magyarország belügyeibe, egyebek mellett nyomásgyakorlások, eljárások, intézkedések révén vagy pusztán migrációval kapcsolatos kötelezettségek előírásával

– mondta. Aláhúzta: fel kell készülni arra, hogy brüsszeli oldalról a továbbiakban is lesznek komoly beavatkozási kísérletek a 2026-os országgyűlési választásokig a magyar belpolitikába. Ennek az az egyik oka szerinte, hogy mára az EP vezető pártcsaládja, az Európai Néppárt nem tudta elfogadni Magyarország migrációval kapcsolatos markáns álláspontját, ráadásul az elmúlt évtizedben a jobboldaliak ellenében egyre inkább a középen, a baloldalon és a liberális oldalon állókat szólítja meg az EPP. 

Szent-Iványi István úgy vélte: az EPP olyan ügyek miatt is fordult el a Fidesztől és került konfliktusba a magyar kormánnyal, mint a Sargentini-jelentés jogállamisági kérdései. Szerinte a magyar kormánynak az ország jobb helyzetbe hozása miatt a konfliktusok további mélyítése helyett mindenképpen közelednie kellene az EU-ban vezető szerepet betöltő politikai erőkhöz. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint a tény, hogy a migráció vált már az EU legfontosabb problémájává, s ez az egyes országok választásait is tematizálja, nagyban befolyásolhatja az EU-s országok, később az Európai Bizottság politikai irányultságát is. Úgy vélte, aki az elmúlt években figyelt a magyar kormányfőre, megnézte a közvélemény-kutatásokat, tudta, hogy a migrációtól idegenkedik a társadalom, a fősodor viszont nem gondolta, hogy ennek politikai képviselete és politikai sikere is lesz.