Főleg egyedülálló hajléktalanoknak és gyermektelen pároknak kedvezett Karácsony Gergely főpolgármester és csapata, amikor a fővárosi bérlakásokat kellett kiosztani – tudta meg lapunk.
A korábbi ciklusban 299 fővárosi bérlakásba költöztek új bérlők, ám ennek a nem sokkal több, mint a felébe költözhetett be kiskorú gyermekkel rendelkező család.
Beszédes, hogy a lakások harmadába egyedülálló hajléktalan személyek kerültek. A fővárostól megkaptuk a hivatalos számokat, amelyek azt mutatják: a főpolgármester csak beszél a fiatalok lakhatási problémáiról, ám az elmúlt öt évben ezért semmit sem tett. A fővárosi önkormányzat a nem hátrányos helyzetű fiataloknak a kudarcba fulladt Fővárosi Lakásügynökséget ajánlja, miközben a programba összesen fél év alatt mindössze 25 lakást sikerült a piacon lévő 140 ezer elérhető bérlakásból bevonni, azaz nem adott megoldást a fiatalok kezébe.
– A főváros tulajdonában álló lakások bérleti joga jelenleg alapvetően lakáspályázat útján és méltányossági alapon szerezhető meg – tájékoztatta lapunkat a fővárosi önkormányzat. Ismert, hogy Karácsony Gergely főpolgármester rendre a fiatalok lakhatási válságáról beszél, ezért 2024-ben a lakhatási válság megoldásának egyik eszközeként létrehozták a Fővárosi Lakásügynökséget, amelynek feladata az lenne, hogy segítséget nyújtson azoknak a budapesti kötődésű embereknek, akik piaci alapú bérleti díjakat jövedelmi helyzetük miatt nem, vagy csak nehezen tudják megfizetni.
A valódi segítség a bérlakások építése, illetve a meglévők kiadása lenne. Jelenleg a fővárosnak 1238 bérlakása van, amelyből jelenleg 229 lakásban nem laknak és ebből is 91 üres lakás nyugdíjas házban található. Az üres lakások közül jelenleg 30 ingatlan beköltözésre alkalmas állapotú, ebből 17 nyugdíjasházi lakás. Az üres lakásokból 199 helyreállítandó, ezek közül 74 darab nyugdíjasházi lakás.
A főváros kérésünkre részletezte: a 2019–2024 közti ciklusban a főváros feladatának tekintette, hogy különböző lakhatás szempontjából hátrányos helyzetben lévő célcsoportok, például fedél nélküliek, több kisgyermeket nevelő, stabil lakhatással nem rendelkező szülők lakhatáshoz jutását segítették a társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás alapján. Mindez számokban úgy néz ki, a bérbe adott 299 lakásból 189 lakást hajléktalan élethelyzetből, vagy családi átmeneti otthonába kikerült személyek részére adtak bérbe. Ez több, mint a fele a bérbe adott lakásoknak.
Ami ennél is szembetűnőbb: a 189 bérbe adott lakásból 101-be a bérlő egyedül költözött, 58 lakásba két fő költözhetett be, ebből mindössze öt kiskorú gyermek kapott lakhatást.
A többgyermekes családok közül kilenc lakásba háromfős családok költöztek összesen tíz gyermekkel, tizenhárom lakásba négyfős családok összesen 27 kiskorúval, öt lakásba, ötfős családok 16 gyermekkel költöztek, és egy lakást adtak ki egy négygyermekes család részére. Két hétfős család is otthonra talált.
A fennmaradt 88 lakásból további 22 bérleménybe méltányosság jogcímén költöztek.
A fentieken túl 51 nyugdíjasházi bérbeadás is történt. Ami érdekes: tíz szolgálati bérbeadás is szerepel a listán, azaz városházi vagy fővárosi cég dolgozója juthatott így lakhatáshoz. Ezen felül van olyan 27 bérbe adott ingatlan, amit a főváros „egyéb bérbeadásnak” jelölt, azaz
nem kívántak ezekről a bérleményekről részletes tájékoztatást adni.
Ez alapján megállapítható, hogy a gyermektelen egyedülálló vagy párban élő hajléktalanoknak kedvezett a főváros. Tehát az ötéves ciklus alatt a bérbe adott lakásoknak a felébe gyermektelen hajléktalan személyek költöztek. Nem csoda, hogy nem sikerült mérsékelni a fiatalok lakhatási válságát. A főváros azt is közölte: a bérlők egy jelentős részének nem adódik és nem is volt lehetősége arra, hogy lakásának állagát fenntartsa vagy bérleményét karbantartsa, ezért a lakáson belüli karbantartásokra is pályázatokat írnak ki évről évre.
