A Német Püspöki Konferencia megkongatta a vészharangot. Évek óta egyre gyakrabban éri támadás a katolikus templomokat: támadják az imaházakat, meggyalázzák a liturgikus tárgyakat, értékes szentszobrokat semmisítenek meg, az emberek oltárokra vizelnek és szenteltvíztartókba ürítenek – írja az Origo.
Fotó: DANIEL SCHAFER/dpa-Zentralbild
Tavaly az Észak-Rajna–Vesztfáliai Tartományi Bűnügyi Hivatal 413 olyan esetet regisztrált, amelyben templomokat rongáltak, míg Bajorországban ez a szám 231 volt. Ezek a statisztikák pedig még nem tartalmazzák az út széli keresztek megrongálását.
A helyzet pedig komolyan eszkalálódik, miután július 20-án éjjel felgyújtották a történelmileg egyedülálló clausthal-zellerfeldi protestáns fatemplomot.
A tűzoltóknak éppen csak sikerült megakadályozniuk a templom teljes pusztulását. Ralf Meister hannoveri püspök a helyszíni szemle során azt mondta: amikor egy templom ég, egy hely lelke is ég.
Matthias Kopp, a püspöki konferencia szóvivője egyetértett ezzel.
Egy templom elleni támadás egy egész közösséget sért. Továbbá minden támadás a keresztény vallás egésze elleni támadás.
– fogalmazott. Kopp szerint azonban az elkövetőket ritkán azonosítják. Ez annak is betudható, hogy a rendőrség a bűncselekményeket csupán anyagi károkozásként kezeli, és gyorsan lezárja. Ezért lehetetlen megállapítani, hogy az elkövetők vallási fanatizmusból támadtak-e.
2024 novemberében például egy afganisztáni menedékkérő megpróbált megrongálni egy festményt egy svájci templomban. A gyülekezetnek szerencsére sikerült megállítania a tomboló férfit.
A katolikus egyház ezen támadások okán azt követeli a politikusoktól, hogy szigorúan büntessék a nyugati kultúra elleni minden támadást. A büntető törvénykönyv ugyanis akár három évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbírsággal is sújthatja a templomok, zsinagógák és mecsetek rongálását.
Borítókép: Egy megrongált templom Németországban (Fotó: AFP)
