Rosszul állunk a „Soros-indexen”, de ez nem baj

Ki hitte volna, hogy a szubjektív, ellenőrízhetetlen forrásokra épülő felmérést egy, Soros György alapítványa által pénzelt szervezet készítette.

Soros György amerikai, baloldali oligarcha Fotó: AFP

„Ennek ellenére a 2024-es jogállamisági indexében Magyarország a 73. helyen végzett a 142 vizsgált ország közül. Ez az eredmény egyértelműen arra utal, hogy a WJP módszertana, amely több mint kétszázezer háztartási és szakértői felmérésre támaszkodik (tehát szubjektív elemekre), nem tükrözi pontosan a jogszabályi kereteket és azok gyakorlati alkalmazását, és alkalmatlan egy ország jogállamisági helyzetének valós felmérésére” – fogalmazott.

Lomnici leszögezte, a WJP indexe szubjektív véleményeken alapul, melyek torzítják a rangsorolás eredményét, így rendkívül széles körben érvényesülhet a hibázás lehetősége. 

Korábban több szakember is felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamiságot mint elvet valójában nem lehet mérni, ezért csak úgynevezett proxykat, vagyis közelítő adatokat lehet értékelni. 

Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy szakértői kör kiválasztása, az általuk felhasznált adatok, az időbeliség, az empirikus alapokon nyugvó elfogultság egy-egy kormányzattal szemben mind-mind olyan létező faktorok, amelyek leküzdése vagy megkerülése, illetve pontosabban ezek hiánya törvényszerűen tette hiteltelenné az elmúlt években az ilyen és hasonló összehasonlító jellegű kutatásokat.

 

Kik előztek meg minket?

A Mandinernek nyilatkozó alkotmányjogász meglátása szerint a szubjektív módszertanon alapuló, komparatív, államokat rangsor alapján felülbecsülő vagy éppen célzottan megbélyegző elemzések kora lejárt, a közbizalom eltűnt az ilyen típusú propagandaanyagok mögül.

Szerinte a konkrét fércmű kapcsán például érdemes megvizsgálni a rangsorban előkelőbb helyen végzett államok politikai berendezkedését, külpolitikai kapcsolatait.

Lomnici rámutatott: „2023. októberi állapot szerint Ghána államadósságának körülbelül 30 százalékát Kína finanszírozza. Nigériával – a régió legnagyobb gazdasági és politikai hatalmával – kifejezetten negatív a viszony, többször konfrontálódnak a felek. Gazdasági versengés figyelhető meg közöttük, Ghánában egy több százezres nigériai kisebbség végez részben illegális gazdasági tevékenységet, a nigériai terror kiterjedése pedig szintén a konfliktus melegágyát képezi. Az afrikai ország 2019-ben felkerült az EU pénzmosási feketelistájára”.

Japán a lista 14., az Egyesült Arab Emírségek pedig a 39. helyén végzett, miközben a halálbüntetés még mindig a lehetséges büntetések között szerepel mindkét országban, utóbbi állam esetében a homoszexualitásért is kiszabhatják e büntetési nemet.

– jelezte Lomnici, kiemelve, hogy ezzel szemben hazánkban a halálbüntetés már 34 éve nem létezik, ugyanis az Alkotmánybíróság, 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította azt.

Az alkotmányjogász hazánkhoz földrajzilag közelebbi példákat is hozott, Koszovó például a lista 58. helyén végzett, pedig az Európai Számvevőszék kifejtette, hogy jogállamisági hiányosságok miatt nem halad a Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unióhoz. 

Az EU óriási mennyiségű pénz fektetett ebbe a térségbe, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének elősegítésére, a hatalom koncentrációja és a korrupció elleni küzdelembe. Viszont fejlődés ezekben a kérdéskörökben nem történt a Nyugat-Balkánon az Európai Számvevőszék szerint. Körülbelül 700 millió eurót költött az EU ebben az ügyben 2014 és 2020 között hat nyugat-balkáni ország fejlesztésére köztük Észak-Macedóniára is, amely a lista 67. helyén végzett.

Ki hitte volna, hogy Soros-pénzből készülnek ezek a felmérések?

Lomnici rámutatott, a politikai elfogultság is vezethet ahhoz, hogy az eredmény nem felel meg a valóságnak, ugyanakkor a szervezetek finanszírozási forrásai és kapcsolatai befolyásolhatják az értékeléseket.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet: a Nyílt Társadalom Alapítványok kimutatása szerint a World Justice Project két év alatt összesen 269.701 dollár (mai árfolyamban hozzávetőlegesen 101 860 673 forint) támogatást kapott a Soros György által 1993-ban alapított szervezettől.

Lomnici szerint így már egészen más képet fest a helyzet, egyértelművé válik, hogy ezek a rangsorok nem komolyan vehetők és nem mutatnak valós képet az államok jogállamisági helyzetéről, hiszen Soros György idehaza elkötelezett ellenzője volt mindig is a magyar kormány szigorú migrációs politikájának, amelyet alapítványain keresztül előszeretettel támadnak is. Az üzletember emellett rendszeresen támogatja az amerikai Demokrata Pártot, a legutóbbi kampányban Joe Biden visszalépése után szinte rögtön bekopogott Kamala Harris ajtaján, aki végül kudarcot vallott a választáson.