Idén is közzétette jogállamisági rangsorát a World Justice Project (WJP) nemzetközi NGO, amelyben igen meghökkentő eredmények születtek, ugyanis olyan országok előzik meg Magyarországot, mint Ruanda, Namíbia, Botswana, Dél-Afrika, Szenegál, Ghána, továbbá Jordánia, Mongólia és Nepál – hívta fel a figyelmet a Mandiner, hangsúlyozva, hogy nem kell kétségbeesni, mert valójában csak első ránézésre meghökkentő a látvány, hiszen ha beírjuk a keresőbe a szervezet nevét,
azt találjuk, hogy nem ez lenne az első eset, amikor – a magyarok kárára – szürreális képet festenek fel a világ jogállamisági helyzetéről.
2021-ben például „Botswanát hozta ki hazánknál »jobb« jogállamként a Soros-index”, majd egy évvel rá Kazahsztán és Koszovó mögé sorolta Magyarországot jogállamiság terén egy amerikai NGO. Nem meglepő hát, hogy a rangsorok összeállításában az előző évekhez hasonló eredményt érte el hazánk.
Igencsak megmosolyogtató az is, hogy a listán Georgia is igen előkelő helyen végzett, 49. a globális rangsorban, és első a saját régiójában. Minden bizonnyal, amikor a WJP elkészítette az indexet, még nem számoltak azzal, hogy Georgiában majd nem a progresszív-liberálisok érdekeinek megfelelő jelölt nyeri a választást.
Látva, hogy milyen országok előznek meg minket, felmerül a kérdés: vajon hogyan, milyen módszertannal születhetett meg ez az eredmény, és mennyire bízhatunk meg a kutatás eredményeiben? A magyarországi „függetlenobjektív” médiumok viszont kérdések helyett inkább csak üzenőfüzetként közölték az eredményeket.
Szubjektív véleményeken alapuló hiteltelen felmérés
„Az ilyen és ehhez hasonló felméréseket általában a helyükön kell kezelni, ugyanis számos hibát el lehet követni az adatgyűjtés és a feldolgozás során, illetve jelentős körülmények figyelmen kívül hagyása esetén az eredmény messze nem biztos, hogy a valós viszonyokat tükrözi, mint ahogy a konkrét esetben is ez a helyzet” – fogalmazott a Mandinernek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója kifejtette, a World Justice Project jogállamisági indexe azt állítja magáról, hogy a jogállamiság helyzetét méri világszerte, többek között Magyarországon is.
Az index nyolc tényező alapján értékeli az országokat: a kormányzati hatáskörök korlátozása, a korrupció hiánya, a kormányzat átláthatósága, az alapvető jogok helyzete, a rend és biztonság, a szabályozás végrehajtása, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hazánk jogrendszere részletesen szabályozza azokat a területeket (lásd a keretes írást), amelyeket a WJP a jogállamiság értékelése során vizsgál.
„Ennek ellenére a 2024-es jogállamisági indexében Magyarország a 73. helyen végzett a 142 vizsgált ország közül. Ez az eredmény egyértelműen arra utal, hogy a WJP módszertana, amely több mint kétszázezer háztartási és szakértői felmérésre támaszkodik (tehát szubjektív elemekre), nem tükrözi pontosan a jogszabályi kereteket és azok gyakorlati alkalmazását, és alkalmatlan egy ország jogállamisági helyzetének valós felmérésére” – fogalmazott.
Lomnici leszögezte, a WJP indexe szubjektív véleményeken alapul, melyek torzítják a rangsorolás eredményét, így rendkívül széles körben érvényesülhet a hibázás lehetősége.
Korábban több szakember is felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamiságot mint elvet valójában nem lehet mérni, ezért csak úgynevezett proxykat, vagyis közelítő adatokat lehet értékelni.
Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy szakértői kör kiválasztása, az általuk felhasznált adatok, az időbeliség, az empirikus alapokon nyugvó elfogultság egy-egy kormányzattal szemben mind-mind olyan létező faktorok, amelyek leküzdése vagy megkerülése, illetve pontosabban ezek hiánya törvényszerűen tette hiteltelenné az elmúlt években az ilyen és hasonló összehasonlító jellegű kutatásokat.
Kik előztek meg minket?
A Mandinernek nyilatkozó alkotmányjogász meglátása szerint a szubjektív módszertanon alapuló, komparatív, államokat rangsor alapján felülbecsülő vagy éppen célzottan megbélyegző elemzések kora lejárt, a közbizalom eltűnt az ilyen típusú propagandaanyagok mögül.
Szerinte a konkrét fércmű kapcsán például érdemes megvizsgálni a rangsorban előkelőbb helyen végzett államok politikai berendezkedését, külpolitikai kapcsolatait.
Lomnici rámutatott: „2023. októberi állapot szerint Ghána államadósságának körülbelül 30 százalékát Kína finanszírozza. Nigériával – a régió legnagyobb gazdasági és politikai hatalmával – kifejezetten negatív a viszony, többször konfrontálódnak a felek. Gazdasági versengés figyelhető meg közöttük, Ghánában egy több százezres nigériai kisebbség végez részben illegális gazdasági tevékenységet, a nigériai terror kiterjedése pedig szintén a konfliktus melegágyát képezi. Az afrikai ország 2019-ben felkerült az EU pénzmosási feketelistájára”.
Japán a lista 14., az Egyesült Arab Emírségek pedig a 39. helyén végzett, miközben a halálbüntetés még mindig a lehetséges büntetések között szerepel mindkét országban, utóbbi állam esetében a homoszexualitásért is kiszabhatják e büntetési nemet.
– jelezte Lomnici, kiemelve, hogy ezzel szemben hazánkban a halálbüntetés már 34 éve nem létezik, ugyanis az Alkotmánybíróság, 23/1990. (X. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította azt.
Az alkotmányjogász hazánkhoz földrajzilag közelebbi példákat is hozott, Koszovó például a lista 58. helyén végzett, pedig az Európai Számvevőszék kifejtette, hogy jogállamisági hiányosságok miatt nem halad a Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unióhoz.
Az EU óriási mennyiségű pénz fektetett ebbe a térségbe, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének elősegítésére, a hatalom koncentrációja és a korrupció elleni küzdelembe. Viszont fejlődés ezekben a kérdéskörökben nem történt a Nyugat-Balkánon az Európai Számvevőszék szerint. Körülbelül 700 millió eurót költött az EU ebben az ügyben 2014 és 2020 között hat nyugat-balkáni ország fejlesztésére köztük Észak-Macedóniára is, amely a lista 67. helyén végzett.
Ki hitte volna, hogy Soros-pénzből készülnek ezek a felmérések?
Lomnici rámutatott, a politikai elfogultság is vezethet ahhoz, hogy az eredmény nem felel meg a valóságnak, ugyanakkor a szervezetek finanszírozási forrásai és kapcsolatai befolyásolhatják az értékeléseket.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet: a Nyílt Társadalom Alapítványok kimutatása szerint a World Justice Project két év alatt összesen 269.701 dollár (mai árfolyamban hozzávetőlegesen 101 860 673 forint) támogatást kapott a Soros György által 1993-ban alapított szervezettől.
Lomnici szerint így már egészen más képet fest a helyzet, egyértelművé válik, hogy ezek a rangsorok nem komolyan vehetők és nem mutatnak valós képet az államok jogállamisági helyzetéről, hiszen Soros György idehaza elkötelezett ellenzője volt mindig is a magyar kormány szigorú migrációs politikájának, amelyet alapítványain keresztül előszeretettel támadnak is. Az üzletember emellett rendszeresen támogatja az amerikai Demokrata Pártot, a legutóbbi kampányban Joe Biden visszalépése után szinte rögtön bekopogott Kamala Harris ajtaján, aki végül kudarcot vallott a választáson.
