A brüsszeli hátráltatás ellenére is számos területen fejlődik az ország

Közel fél évvel a kinevezése után Hankó Balázs pozitívan értékeli az elmúlt időszakot. Az új kulturális és innovációs minisztert az frusztrálja, hogy a felsőoktatás ügyében Magyarország nem tud Brüsszelben érvényt szerezni az igazának. A miniszter Origónak adott interjújában többek között beszélt az egyetemi rangsorokról, az Erasmust helyettesítő Pannónia-programról, Krausz Ferencről és a tovább bővülő családtámogatási rendszerről is.

Fotó: MTI/Soós Lajos

– Minden területen tudtunk előrelépni – jelentette ki Hankó Balázs, mikor az Origó az elmúlt időszakról kérdezte. – A magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban jelentős fejlődést mutatnak, 12 egyetem van a világ legjobb öt százalékában. Ez a szám öt évvel ezelőtt még csak hét volt – ismertette a miniszter. Majd példákat is említett: a Semmelweis Egyetem a legjobb egy százalékban van valamennyi egyetem között, a kardiológia területén pedig a 31. a világon. Az Állatorvostudományi Egyetem az első százötvenben van a szakterületén. A Debreceni Egyetem pedig az elmúlt években négyszáz helyet lépett előre. 

A miniszter azonban felhívta a figyelmet egy problémára is: van egy mérőszám, amiben alulteljesítünk, pedig enélkül minden egyetemünk előrébb lenne, a Semmelweis benne lenne a száz legjobb egyetem között. 

Ez pedig a reputáció – más néven a Brüsszel-faktor –, amikor ideológiai alapon adnak pontot az egyetemeknek

– hangsúlyozta Hankó Balázs. Hozzátette: a magyar egyetemek ettől függetlenül vonzóak, hiszen immár második éve több mint százezren nyernek felvételt, minden második diák vidékre.

Jelentősen megnőtt a műszaki, természettudományi, informatikai, agrár-, orvos-egészségtudományi, tanári pályára felvettek száma

– emelte ki a miniszter, aki szerint mindezt úgy értük el, hogy közben szakképzési nagyhatalom is lettünk. Minden második diák duális szakképzésben vesz részt – tette hozzá.

A kibővített ösztöndíjrendszer mellett Hankó Balázs fontosnak nevezte az új, január 1-től induló, négymillió forintos, nullaszázalékos kamatozású munkáshitelt, amit a fiatalok a céljaiknak megfelelően szabadon költhetnek el az itthoni munkavállalásért cserébe.

 

Kultúra és kutatás

– A magyar kultúra támogatása kiemelkedő Európában – jelentette ki a miniszter. Majd részletezte: az egyes programok, mint az általános iskolások színházlátogatását biztosító Lázár Ervin-program vagy akár a Csoóri-program, amelyben 1700 nyertes pályázattal támogatták a népművészetet és a népzenét a Kárpát-medencében, egyedülállóak. A kulturális programok közül egyre több éri el a Kárpát-medence valamennyi magyar lakta területét, hiszen nemcsak gazdasági kifektetés van, hanem kulturális is – tette hozzá.  

– Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorral együtt épül a magyar tudomány aranycsapata, elindult a bajnokok hazahívása program, és jövőre tovább erősödik a kiváló magyar kutatók támogatása, valamint vannak közös tervek a tehetséggondozás terén is – mondta a miniszter. Majd ismertette: az idei évben 312 milliárd forint pályázatot írtak ki kutatásra és innovációra. Megduplázták a Nemzeti kutatási kiválósági program pályázati forrásait, azaz a kiváló kutatók pályázati támogatása eléri a százmilliót. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) javaslatára pedig megújul a kutatói szervezet. Jövőre 18 milliárd forinttal több jut bérre, és rendezték az MTA-ingatlanok kérdését is, amelyre nyolcvanmilliárd forintot biztosítottak. 

 

„Családok nélkül nincs jövő!”

Az elfogadott költségvetésnek köszönhetően a családi adókedvezményt két lépésben megduplázzák jövőre, a családi adókedvezmény bevezetése óta a 2025-ös emeléssel összesen 44 ezermilliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál – jelezte Hankó Balázs. 

Újraindul a vidéki otthonfelújítási program. Az ötezer fő alatti vidéki településeken hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak, ha a család is hárommillióval beszáll a saját otthona felújításába. Emellett 260 ezren vették igénybe a babaváró támogatást, 220 ezer gyermek köszönhető ennek a programnak – mondta. Hozzátette: ma jellemzően harminc év felett házasodnak a nők, ezért felemelték 35 évre a korhatárt.

A jövő évben pedig nem kevesebb mint 3754 milliárd forintot fordítunk családtámogatásra, 447 milliárddal többet, mint az előző évben és négyszer annyit, mint 2010-ben

– emelte ki a miniszter. Hozzátette: adókedvezmények formájában pedig 754 milliárd marad a családok zsebében.

A nyugdíjakról szólva Hankó Balázs elmondta, hogy nem feledkeznek meg az idősekről sem, 7200 milliárd forint áll nyugdíjtámogatásként rendelkezésre, és minden brüsszeli törekvés ellenére Magyarországon lesz 13. havi nyugdíj.

 

Brüsszel hátrányosan megkülönbözteti a magyarokat

Egy nagy negatívuma volt a mögöttünk hagyott időszaknak, amit Brüsszel a magyarokkal tesz Erasmus- és Horizont-ügyben. 

Ezt csak gonoszságnak lehet nevezni

– mutatott rá a miniszter. Azt hangoztatják, hogy vallásra, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélküliek a döntéseik – ezt mindenkin számon is kérik –, de lássuk tisztán: 

azért büntetnek bennünket, mert magyarok vagyunk

– hangsúlyozta. Hozzátette: frusztráló, amikor tudod, hogy igazad van, de nem tudsz érvényt szerezni az igazadnak.

Az Európai Bizottság leírta, hogy amit eddig kértek, azt teljesítettük, de mégis újabb kifogásokat és akadályokat állítanak elénk. Úgy tűnik, mintha azért lennénk bűnösök, mert magyarok vagyunk – mondta Hankó Balázs.

A miniszter azt is közölte, hogy a Pannónia-program mindenképpen marad, akkor is, ha újra elindulnak az európai programok, mert jobb logikájú, mint az Erasmus. A teljes világra szól Észak-Amerikától Japánon át Szingapúrig, valóban vezető egyetemre lehet eljutni, nem kell halasztani, hiszen teljes kreditet ad, és magasabb az ösztöndíj is. 

 

Nem csak az egyetemi autonómiát csorbítanák

A HUN-REN és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szembenállásáról Hakó Balázs elmondta, hogy 

a HUN-REN a magyar kutatók, a magyar gazdaság, a magyar társadalom érdekét képviseli, az ADF pedig Brüsszel helytartója.

A lényeg az, hogy tíz hónap alatt száz nemzetközi és hazai kutató fogalmazta meg azt, hogy rugalmasabb működési modellt szeretnének. Ezt támogatja a HUN-REN kutatói közössége, és ezt valósítja meg az Országgyűlés által elfogadott törvény – ismertette. Majd kiemelte:

ezt autonómiának hívják.

Aztán jön az ADF, és érdekes módon itt is az autonómia csorbítására tesz kísérletet. Pont, mint az egyetemeknél – tette hozzá a miniszter.

Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: MTI/Soós Lajos)