A jog az iránytűje, a nemzetek Európájában gondolkodik, nem elefántcsonttoronyban él

Az esztendő egyik meghatározó eseménye volt Novák Katalin köztársasági elnök lemondása és az új államfő hivatalba lépése. Miért és hogyan távozott a legfőbb közjogi méltóság pozíciójából Novák, és milyen politikai karakterrel rendelkezik Sulyok Tamás? Az év legfontosabb eseményének összefoglalója.

Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Habár Novák Katalin megítélése 2024 februárja óta egyértelműen negatív, ezt megelőzően azonban kiemelkedően népszerű volt Magyarország első női államfője. Köztársasági elnökként jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tett az ukrajnai háború békés lezárására, mindemellett igyekezett pozitív irányba tolni az ukrán–magyar kapcsolatokat, amikor a napi szinten légitámadás által sújtott Kijevbe látogatott 2023 augusztusában. További fontos gesztus volt részéről Izrael felkeresése, miután a zsidó államot történetének egyik legsúlyosabb terrortámadása érte 2023 őszén. Aztán 2024 elején minden megváltozott.

Novák Katalin lemondása

Február másodikán a 444.hu balliberális hírportál írta meg, hogy Novák elnöki kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki a bíróság ítélete szerint az intézmény pedofíliáért perbe fogott igazgatójának próbált segíteni abban, hogy az eltussolhassa ügyét. Ezt az információt egy jogász küldte el a médiának, hamarosan pedig felbukkant a nyilvánosságban Magyar Péter, Varga Judit igazságügyi miniszter volt férje, aki korábban a Diákhitel Zrt. vezérigazgatója volt. Novák Katalin – akkor és mindmáig – következetesen tartózkodott attól, hogy részletesen beszámoljon döntése hátteréről, végül február 10-i televíziós beszédében beismerte hibáját, bocsánatot kért és lemondott.

Államfőválasztás

Magyarországon a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Tekintettel arra, hogy a kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeznek a parlamentben, várható volt, hogy a Fidesz–KDNP jelöltje elnyeri a tisztséget. 

Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének jelölését február 24-én Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető jelentette be, két nap múlva pedig az Országgyűlés megszavazta a pályáját ügyvédként kezdő jogászt a legfőbb közjogi méltóság pozíciójába.

Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Bírósági fogalmazóként kezdte pályáját a Csongrád megyei bíróságon, 1991-ig jogtanácsosként, majd 2014-es alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként dolgozott. 2016 áprilisától, Lenkovics Barnabás utódjaként az Alkotmánybíróság elnökének nevezte ki az Országgyűlés. Köztársasági elnöki beiktatására 2024 márciusában került sor.

Krédó

Beiktatási beszédében az új államfő kiemelte: nem készült erre a feladatra, ám megtanulta, ha a sors szolgálatra hívja, váratlan helyzetbe állítja, az elől nem szabad kitérni. – A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetésnek tartom – mondta. 

– Elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kívánok lenni – fogalmazta meg krédóját Sulyok Tamás. Hozzátette: egész élete iránytűje a jog, ehhez mérten kíván dolgozni. Kifejtette: köztársasági elnökként határon inneni és túli honfitársaiért is felelősnek érzi magát, hivatalát ebben a szellemben fogja ellátni.

Ilyen Európa kellene

Első felszólalásaiban Sulyok Tamás többször is kritikát fogalmazott meg az Európai Unió jelenlegi politikájával szemben. Kiemelte: magyarként európainak is érzi magát, de hogy milyen lesz Európa a jövőben, az nemcsak rajtunk, hanem a többi tagországon is múlik. – Én olyan Európát szeretnék, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél; ahol az uniós intézményekben nem elsősorban politikai, hanem jogi munka folyik; meggyőződésem, hogy nem léteznek a tagállamoktól független európai értékek, hanem a tagállami alkotmányos értékrendekből tud kifejlődni egy olyan európai értékrend, amelyik a tagállamokban közös – mondta az Országgyűlésben Sulyok Tamás február végén. Vagyis az államfő az egymással versengő nemzetek Európája és az Egyesült Európai Államok föderatív koncepciója közül az előbbi mellett tett hitet.

Összefoglalva: az új köztársasági elnök a jogállamiság megőrzését, az emberi méltóság megvédését, a határon túli magyarok ügyét tűzte a zászlajára, valamint hitet tett a nemzetállami Európa megteremtése mellett.

Szerepfelfogása

Sulyok Tamás, elődjéhez hasonlóan aktív a közösségi médiában, Facebook-oldalán egyaránt megoszt hivatalos és magánéleti jellegű videókat. A diplomáciai látogatások, vagy épp az árvízi védekezésről szóló képsorok mellett olyan anyagok is helyet kaptak, ahol a Márton-nap kapcsán, vagy épp a repülésről osztja meg gondolatait, a honvédség pilótáit kérdezve.

Sőt, indított egy olyan videósorozatot is, ahol a nézők által beküldött, egyes esetekben provokatív kérdésekre válaszol, ami azt mutatja, hogy a magasztos feladatok mellett kész megvédeni az államfői hivatal méltóságát a kritikus hangoktól is. Mondhatni, nagyot ment az a videója is, ahol egykori kalocsai katonatársait vendégelte meg a Sándor-palotában. 

Az elnök hivatali idejének első fél évében tíz alkalommal utazott külföldre, kizárólag európai úti céljai voltak. Legutóbb a V4-es államfők lengyelországi találkozójára látogatott, ahol kiemelte: a V4-es formációt korábban sokan temették, ám az együttműködés töretlen államfői szinten.

Sulyok Tamás első, csonka hivatali évéből az már most is látszik, hogy az államfő nem egyfajta elefántcsonttoronyként tekint a pozíciójára: igyekszik megszólítani az embereket, különös figyelmet fordít a határon túliakra és számíthatnak rá elesettebb honfitársaink is. Sulyok Tamás eddigi néhány hónapos hivatali ideje során kifejezetten törekedett rá, hogy olyan államfő legyen, aki valóban megtestesítheti a nemzet egységét, ahogyan ezt az alaptörvény is megköveteli tőle.