Magyarországon hét kígyófaj él, közülük öt ártalmatlan sikló: a haragos, a vízi, a kockás, az erdei és a réz. Viszont akad két mérges kígyó faj is, a keresztes és a rákosi vipera. Előbbivel Zalában és Somogyban, illetve a Zemplénben találkozhatunk, utóbbival pedig – a visszatelepítés révén – a Fertő-tó, a Hanság és a Kiskunság vidékén. A kettő közül a keresztes vipera a veszélyesebb.
(Forrás: Wikipédia)
Valóban mérges kígyó-e – vagy csak annak látszik?
A mérges kígyók általában rövidebbek, mint a siklók, amelyek akár 1,5-2 méter hosszúra is nőhetnek. A keresztes vipera maximum egy méteres lehet, a rákosi – vagy más néven homoki – vipera pedig csupán 40-50 centis. A rézsiklónak pont ez a szerencsétlensége, mivel a fajtársaihoz képest jóval kisebb, a viperától tartó emberek pedig gyakran összetévesztik és „kivégzik” ezeket, mondván: mérges kígyóval találkoztak.
A két hazai reprezentáns közül a Zala vármegyében is „illetékes” keresztes vipera a veszélyesebb, amely a hátán található cikkcakkos, keresztszerű mintázat után kapta a nevét. Rejtőzködő életmódot folytat, gyakran észre sem venni, ám ha véletlenül rálép az ember, rögvest támad. Az első marása még csak álharapás, ekkor mérget nem fecskendez, a továbbiak azonban igencsak veszélyesek.
A keresztes vipera mérge keringésgátló és véralvasztó hatású, amely gátolhatja az izomműködést is. A halálos szövődmény nagyon ritka, de
hosszú időn át erős fájdalmat, akár részleges bénulást is okozhat egy-egy marás, amelyből fél-egy évet is igénybe vehet a felgyógyulás.
A rákosi vipera kevésbé veszélyes, a marása miatt megduzzadhatnak a nyirokcsomók, s ödéma is kialakulhat. Nincs ellenszérum a marására, mert az annyira gyenge, hogy anélkül is fel lehet épülni belőle. A természetvédelmi értéke egymillió, a keresztes viperáé pedig 250 ezer forint.
A teljes cikk és videó ide kattintva érhető el.
Borítókép: keresztes vipera (Forrás:Wikipédia)
