A Fővárosi Állat- és Növénykertben (FÁNK) található biodómot már 2021-ben át kellett volna adnia a fővárosnak. Ígéretek szerint a buborékszerkezetű létesítmény négy év csúszással, ez év végére megnyílhat a látogatók előtt, ám az eredeti tervektől jelentősen eltérve, mindössze 350 millió forint ráfordítással. A legutóbbi becslések szerint 46 milliárd forintra is rúghat mostanra az épület befejezése, az állatkert vezetősége 20 milliárddal számol. Ezt a pénzt sem tudják kigazdálkodni, a baloldali vezetésű főváros pedig erre nem hajlandó forrást biztosítani. Tarlós István korábbi főpolgármester annak idején a projektre hatmilliárdot hagyott a kasszában, az állam is hozzájárult volna hétmilliárd forinttal, de Karácsony Gergely nem volt hajlandó erről tárgyalni, az összes költséget az államra akarta volna tolni. Így a főváros politikai csatározása miatt az állatkert és Budapest szégyene lett a biodóm, az ügy vesztesei pedig a magyar családok.
Ha a főpolgármesteren múlik, a biodóm az enyészeté vált volna, szerencsére az állatkert ezt nem hagyta, rendre bérbe adta az épületet, ami bevételt termelt az intézménynek.
A biodóm sorsa még mindig kérdéses
Sós Endre, az intézmény természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a helyszínen egy városi oázist szeretnének létrehozni, növényekkel és állatokkal, ezt 350 millió forintból meg tudják oldani. Hozzátette: annak nem látják realitását, hogy a beruházás egy-két éven belül befejeződhetne az eredeti terveknek megfelelően. Ha a főváros nem is, más rendezvényszervező cégek kiváló lehetőséget láttak az építményben, az utóbbi két évben sorra vették bérbe időszakos kiállításokra. Az Őslény körút című dinoszauruszmakett-kiállítást másfél hónap alatt 46 ezren látogatták meg a borsos jegyárak ellenére.
A biodóm tavalyi kiadásai mintegy 1,15 milliárd forintot tettek ki, a bevételek elérték a 710 millió forintot.
Mindez azt mutatja, hogy van közösségi igény egy ilyen típusú attrakcióra az állatkertben. Ezért is fájó, hogy Karácsony Gergely elutasította a befejezést, és elkaszálta az eredeti tervek megvalósítását. Ráadásul Bősz Anett korábbi főpolgármester-helyettes azt a döntést hozta, hogy a fővárosi önkormányzat az épület számláit sem fizeti ki a továbbiakban. Úgy gondolta, hogy ezt a projektet teljes egészében a kormánynak kellene finanszíroznia. Tarlós István egy korábbi interjúban lapunknak úgy fogalmazott: a biodóm soha nem volt állami projekt, hanem az állam egy fővárosi, még pontosabban állatkerti projektet finanszírozott. Jelezte, hogy a biodóm az állatkert kezdeményezése volt, amit a Fővárosi Közgyűlés is elfogadott, és a projektet a kormány két alkalommal is pénzügyi támogatásban részesítette – egyszer 25 milliárddal, majd később Persányi Miklós korábbi főigazgató kezdeményezésére további 19 milliárd forinttal.
Különleges attrakciókat kaszáltak el
Visszatérve az eredeti tervekhez: korábban nagy testű állatok, mint orrszarvúk, elefántok, csimpánzok is beköltöztek volna a biodómba, és különleges tengeri állatok is érkeztek volna. Ezek a tervek egyelőre nem valósulhatnak meg.
Az induló tervek között az akvárium is szerepelt, a szerkezetnek azonban időközben lejárt a garanciája az ügy elhúzódása miatt. Az akvárium elvileg működőképes, de a beüzemelés hatalmas költségekkel járna, miközben az üzemeltetés is havi többmilliós tétel. Az állatkert így ezt nem tudja vállalni.
A FÁNK az egyik legtöbbet látogatott intézmény Budapesten, tavaly kiváló évet zárt. Az 1,2 millió látogató az elmúlt húsz év egyik legjobb adata, miközben a szintén az intézményhez tartozó margitszigeti vadasparkban is kétszázezren voltak. Az intézmény bruttó bevétele 2024-ben több mint 5,2 milliárd forint volt, ennek mintegy kétharmadát az állatkert termelte meg. A főváros iparűzésiadó-bevételei egyre nőnek, ráadásul kiderült az is, hogy a fővárosnak van több tíz milliárd forintja a szeméttel teli Rákosrendező megvásárlására, arra viszont nem költenek, hogy egy majdnem kész projektet befejezzenek egy fővárosi tulajdonú intézményben.
Borítókép: A budapesti biodóm (Fotó: Kurucz Árpád)
