Európa háborúra készül 2. rész – Egyre több a katona a kontinensen

Az EU Oroszországgal szomszédos tagállamai jelentős haderőnövelésbe kezdtek az elmúlt években, válaszul Moszkva Ukrajna ellen indított háborújára. Lengyelország rendelkezik a legambiciózusabb tervvel hadserege bővítését illetően, ugyanis a katonáik száma elérheti a félmilliót is, de Németország szintén a tettek mezejére lépett. A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be az európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordozhatja. A második részben az uniós tagállami hadseregek létszámnövekedését mutatjuk be.

2025. 04. 24. 5:05
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas észt miniszterelnök sajtóértekezletre érkezik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. június 28-án hajnalban. Von der Leyent újraválasztották a bizottság elnökévé, Kallast pedig az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé választották. Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lettországban 2007-ben ugyan eltörölték a sorkatonaságot, ám 2023-ban, a háború nyomán annak újbóli bevezetéséről döntöttek. Abban az esztendőben még csak önkéntes alapon 500 fő vett részt a kiképzésben, 2024-től azonban már megkezdték a behívásokat is, eleinte kis létszámban, évi 600 fővel. Litvániában 2008-ban felfüggesztették, majd 2015-ben újra bevezették a sorkötelezettséget. 2022-ben 3500 férfi teljesített kilenc hónapos szolgálatot. Észtországban a függetlenség 1991-es visszanyerése óta fenntartják a sorkatonaság intézményét a férfiak számára, amely 8 vagy 11 hónapos szolgálatot jelent. 2023-ig évente 3500 fiatalt soroztak be, majd attól az esztendőtől kezdve a szám 4000-re emelkedett. Habár a balti államok hadereje nem mondható jelentősnek, NATO-tagságuk és az ott állomásozó nemzetközi csapatok jelentős elrettentőerőt képviselnek.

Újra sorkatonaság?

Megjegyzendő, hogy Európa több országában nehézségekbe ütközik a fiatalok katonai szolgálatra való toborzása, miközben Oroszország ukrajnai inváziója növeli a térség biztonsági aggodalmait. A toborzási problémákra kísérleti programokkal igyekeznek megoldást találni. A kelet-európai országok fiataljai az alacsony munkanélküliségi ráta miatt is nehezen csábíthatóak katonai szolgálatra, mivel a magánszektor gyakran versenyképesebb fizetést kínál.

Brüsszel a háborús hangulat fokozásához leginkább a civil lakosságot igyekszik érzékenyíteni. Cikksorozatunk következő részében ezt a témát járjuk körbe.

(Folytatjuk)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.