Az elmúlt hetekben az európai vezetők egymás után adták a háborúpárti nyilatkozatokat.
– Az egyetlen eszközünk Oroszország tárgyalóasztalhoz való kényszerítésére, ha még több nyomást helyezünk rájuk
– mondta április közepén Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, egyben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Külügyi Tanács ülésén, Luxembourgban. A felesleges kardcsörtetés mintapéldája volt ez a nyilatkozat, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök mindenféle uniós nyomás nélkül egy hét múlva kijelentette: kész tárgyalóasztalhoz ülni az ukránokkal.
Eközben a háborús készülődés jelei is egyre nyilvánvalóbbak: mint azt cikksorozatunk első részében bemutattuk, az Európai Bizottság tervei szerint a következő években 800 milliárd euró jut haderőfejlesztésre. A megemelt védelmi költségvetésből a legtöbb országban nemcsak technikai beszerzéseket, hanem a fegyveres erők létszámának és struktúrájának átalakítását is elkezdik a tagállamok. Több országban is felmerült például a sorkatonaság visszavezetése, de olyan EU-s tagállamok is akadnak, amelyek ezt már meglépték.
A Bundeswehr erősödése
Németországban a hadsereg, a Bundeswehr létszáma 2011 óta, a sorkötelezettség felfüggesztését követően 180 ezer körülire csökkent, ezért a háború nyomán nagy hangsúlyt kapott a toborzás és a tartalékosok integrálása. Ennek érdekében Boris Pistorius német védelmi miniszter 2024-ben egy új koncepciót vázolt fel, amely évente 10 ezer fő bevonását célozná a katonai alapkiképzésbe. A terv szerint évente minden 18 éves német férfinek ki kell töltenie egy alkalmassági kérdőívet, és a kitöltők közül pedig évente választanák ki a már említett 10 ezer embert. A nők számára a kérdőív kitöltése választható lenne. Az alapkiképzés hat hónapos, de akár meghosszabbítható 17 hónappal.
Oroszország szomszédai készülődnek
A lengyel fegyveres erők 2022 végi 190 ezres létszáma, amelyben a hivatásosok, szerződésesek és területvédelmi erők állománya is benne foglaltatik, néhány éven belül 300 ezer főre nő a tervek szerint. Sőt, Donald Tusk kormányfő már a félmilliós számmal is előhozakodott egy beszédében, ám a megvalósítás céldátuma és részletei alig ismertek.
Lettországban 2007-ben ugyan eltörölték a sorkatonaságot, ám 2023-ban, a háború nyomán annak újbóli bevezetéséről döntöttek. Abban az esztendőben még csak önkéntes alapon 500 fő vett részt a kiképzésben, 2024-től azonban már megkezdték a behívásokat is, eleinte kis létszámban, évi 600 fővel. Litvániában 2008-ban felfüggesztették, majd 2015-ben újra bevezették a sorkötelezettséget. 2022-ben 3500 férfi teljesített kilenc hónapos szolgálatot. Észtországban a függetlenség 1991-es visszanyerése óta fenntartják a sorkatonaság intézményét a férfiak számára, amely 8 vagy 11 hónapos szolgálatot jelent. 2023-ig évente 3500 fiatalt soroztak be, majd attól az esztendőtől kezdve a szám 4000-re emelkedett. Habár a balti államok hadereje nem mondható jelentősnek, NATO-tagságuk és az ott állomásozó nemzetközi csapatok jelentős elrettentőerőt képviselnek.
Újra sorkatonaság?
Megjegyzendő, hogy Európa több országában nehézségekbe ütközik a fiatalok katonai szolgálatra való toborzása, miközben Oroszország ukrajnai inváziója növeli a térség biztonsági aggodalmait. A toborzási problémákra kísérleti programokkal igyekeznek megoldást találni. A kelet-európai országok fiataljai az alacsony munkanélküliségi ráta miatt is nehezen csábíthatóak katonai szolgálatra, mivel a magánszektor gyakran versenyképesebb fizetést kínál.
Brüsszel a háborús hangulat fokozásához leginkább a civil lakosságot igyekszik érzékenyíteni. Cikksorozatunk következő részében ezt a témát járjuk körbe.
(Folytatjuk)
