Megválaszthatja az Alkotmánybíróság elnökét és a legfőbb ügyészt szerdán az Országgyűlés, amely húsz törvényjavaslat elfogadásáról is dönthet – derült ki az Országgyűlés honlapján található napirendből. Az ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, azt követően döntések, határozathozatalok várhatók.
Titkos szavazáson, az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával megválaszthatják az Alkotmánybíróság elnökét és a testület új tagját. Elnöknek a májusban alkotmánybíróvá választott és a héten hivatalba lépett Polt Péter volt legfőbb ügyészt, tagnak Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát jelölték.
Szintén titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával választhatják meg kilenc évre legfőbb ügyésznek Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt.
A képviselők nyílt szavazáson dönthetnek az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéről, miután a posztot eddig betöltő Hende Csabát alkotmánybíróvá választották. A posztra a házelnök Fazekas Sándort jelölte. A törvényalkotásért felelős alelnök vezeti az Országgyűlés törvényalkotási bizottságát.
A személyi döntések mellett a parlament egyebek mellett szavaz az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggő javaslatról, a helyi önazonosság védelmét célzó előterjesztésről, a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról.
Szavaznak a 2026-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatról és az adóváltoztatásokról.
A képviselők ismét dönthetnek a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés által májusban elfogadott az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényről.
Kivételes eljárásban tárgyalják a képviselők a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztést. Az indoklás szerint az állami szerepvállalás növelésével e rendszerek még hatékonyabban működhetnek, emellett csökkennek a közreműködő szervezeteknek a központi költségvetés terhére kifizetett kiadások.
Sürgősséggel vitatja meg a parlament az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény KDNP-s képviselők kezdeményezte módosítását,
amely nem korlátozná a jövőben a kampányköltéseket arra figyelemmel, hogy más eszközök hatékonyabban tudják szolgálni a kampányfinanszírozás átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételét.
