– Felejthetetlen élményt nyújtott az első repülésem, amelyre mindig emlékezni fogok – jelentette ki lapunknak Lázár Gréta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) harmadéves pilótajelöltje. A fiatal lányt a képességei miatt olyan képzésre választották és küldik ki az egyetem oktatói, ami igazán különleges a szakmában: az Egyesült Államok által szervezett Undergraduate Pilot Trainingre. Ő az első magyar nő, aki bekerült erre a képzésre, ennek különlegességét erősíti, hogy Magyarországon a pilóta hivatás kevésbé jellemző a nők körében. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan is tud megfogni egy ilyen fiatal lányt a honvédség világa. Lázár Gréta esetében árulkodó lehet a családi közeg: nagyapja helikopterpilóta volt, édesapja az MH Kiss József 86. Helikopterdandár ejtőernyős-kiképzési részlegének vezetője, a bátyja pedig szintén pilótajelölt az NKE-n, ő nemrég államvizsgázott.
Hiába nőtt fel azonban katonacsaládban, elmondása szerint a szülők meglepődtek, mikor bejelentette, milyen hivatást szeretne választani. – Dráma szakon tanultam a gimnáziumban, a honvédség elég távol állt tőlem. Ezért is volt meglepő, amikor az egyetemi jelentkezési határidő előtt két héttel közöltem a szüleimmel, márpedig én katonai pilóta szeretnék lenni – idézte fel Lázár Gréta.
Elmondása szerint mindig is imádott utazni, először szállítórepülővel szeretett volna világot látni, ez volt a motivációja. Viszont ahogy a bátyjától hallgatta sorra a történeteket, az egyenruhások világa is egyre inkább megtetszett neki, és így tisztult le benne a kép: a honvédségnél látja a jövőjét. – A szüleim végül belátták, hogy jó döntést hoztam. A képzés minden percét nagyon élvezem, és jó érzés tudni, hogy ők mindenben támogatnak – mondta. Lázár Gréta elárulta azt is, hogy annak ellenére, hogy édesapja a Magyar Honvédség kötelékén belül Szolnokon szolgál, nem érez megfelelési kényszert miatta. Sőt amikor a második év végén elérte a pilótajelöltek első mérföldkövét, az ejtőernyős ugrást, ő volt a kiképzője. – Egyáltalán nem okozott stresszt, sőt csak nőtt a biztonságérzetem – jegyezte meg.
Lázár Gréta a legnagyobb kihívásnak nem az ejtőernyős ugrást, hanem az első repülését érzi.
Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy akkor édesapja nem tudott személyes jelenlétével a támasza lenni. Butaság lenne azonban azt gondolni, hogy az elméleti oktatás után a pilótajelöltek egyből az ég felé veszik az irányt: először egy szimulátoron sajátítják el a repülés alapjait. Amikor azt már magabiztosan tudják használni, jöhet az első repülés, amelyet egy légcsavaros kiképző repülőgéppel, a Zlin242–L-lel hajtanak végre. A honvédtisztjelölt elárulta, az első repülése nagyon emlékezetes volt. – Az évfolyamtársaim közül nekem sikerült elsőre a géppel elemelkednem a talajtól, ami hihetetlen élmény volt. A csoporttársaim a futópálya mellett szurkoltak értem, és várták a földet érésemet – idézte fel.
Elmondása szerint azonban csak ezután jöttek az igazán bonyolult feladatok, például a kötelékrepülés. – Ez azért volt számomra nagy kihívás, mert kötelékrepülésnél rendkívül finom mozdulatokkal kell a gépet irányítani, hiszen ilyenkor a két repülő nagyon közel repül egymáshoz. Számomra ez egy nehéz feladat volt, mert a profi végrehajtás mellett nagyon figyelnem kellett a biztonságra – magyarázta.
Úgy tűnik azonban, bármennyire is nagyok voltak a kihívások, végül a szorgalom meghozta az eredményét, mert évfolyamából másodmagával Lázár Grétát választották ki az Egyesült Államok által szervezett Undergraduate Pilot Trainingre. – Az amerikai pilótaképző tanfolyam képzési ideje megközelítőleg 18 hónap, ami egy tízhetes nyelvi felkészítő fázissal kezdődik Texasban. A sikeres nyelvi képzést követően – a program szerint – három különböző légi bázison három különböző géptípust fogunk használni. Az utolsó, harmadik fázis lesz a legizgalmasabb, mert a legendának számító T–38C Talon sugárhajtóműves géppel fogunk repülni. Ez a fázis már szinte az előiskolája a vadászgépeknek, köztük a Gripennek is – fejtette ki.
Hozzátette azt is, nem kis felelősséggel jár, hogy ő az első magyar hallgató lány az egyetemről, akit felvettek erre a képzésre.
– Van rajtam emiatt nyomás, mert első magyar lány honvédtisztjelöltként nemcsak magamnak, hanem az egyetemi oktatóimnak is bizonyítanom kell azt, hogy nem döntöttek rosszul, amikor engem választottak ki erre a programra. Ha hazajövök, remélem, majd részt vehetek a többi képzési programon is annak érdekében, hogy elérjem a kitűzött célomat. De ez még elég sokára lesz, először is el kell végeznem a képzést – magyarázta. Tervei szerint miután hazatért és befejezte az egyetemet, a Magyar Honvédségnél képzeli el a jövőjét. – Leendő tisztként a honvédségnél szeretnék repülni, és nagyon szeretnék vadászgépre kerülni. Megfogott ez a világ – mondta.
Lázár Gréta hangsúlyozta: aki katonai repülőgép-vezetőként képzeli el a jövőjét, annak mindenképp az NKE-t ajánlja.
Mint mondta, a civil képzésekhez képest a katonai repülés jóval sokszínűbb, komplexebb és szélesebb tudást ad. Hasonlóképp vélekedett arról is, ha valaki helikopterpilóta szeretne lenni. Az NKE után a katonaságon belül mindenképp megtalálja a számításait.
