Felejthetetlen élményt nyújtott az első repülésem, amelyre mindig emlékezni fogok – jelentette ki lapunknak adott interjújában Lázár Gréta, a NKE HHK harmadéves pilótajelöltje. A fiatal lányt képességei miatt olyan képzésre választották és küldik ki az egyetem oktatói, ami igazán különleges a szakmában: az Egyesült Államok által szervezett Undergraduate Pilot Training-re.
Ő az első magyar nő, aki bekerült erre a képzésre, ugyanakkor ennek különlegességét erősíti, hogy Magyarországon a pilóta hivatás kevésbé jellemző nők körében. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan is tud megfogni egy ilyen fiatal lányt a honvédség világa? Lázár Gréta esetében árulkodó lehet a családi közeg: nagyapja helikopterpilóta volt, édesapja az MH Kiss József 86. Helikopterdandár ejtőernyős-kiképzési részlegének vezetője, a bátyja pedig szintén pilótajelölt az NKE-n, nemrég államvizsgázott.
Hiába nőtt fel azonban katonacsaládban, elmondása szerint a szülők meglepődtek, mikor bejelentette, milyen hivatást szeretne választani.
– Dráma szakon tanultam a gimnáziumban, a honvédség elég távol állt tőlem. Ezért is volt meglepő, amikor az egyetemi jelentkezési határidő előtt két héttel közöltem a szüleimmel, márpedig én katonai pilóta szeretnék lenni – idézte fel Lázár Gréta.
Elmondása szerint mindig is imádott utazni, először szállítórepülővel szeretett volna világot látni, ez volt a motivációja. Viszont, ahogy a bátyjától hallgatta sorra a történeteket, az egyenruhások világa is egyre inkább megtetszett neki és így tisztult le benne a kép: a honvédségnél látja a jövőjét. – A szüleim belátták végül, hogy jó döntést hoztam. A képzés minden percét nagyon élvezem, és jó érzés tudni, hogy ők mindenben támogatnak – mondta.
Az első repülés
Lázár Gréta lapunk kérdésére elárulta azt is, hogy annak ellenére, hogy édesapja a Magyar Honvédség kötelékén belül Szolnokon szolgál, nem érez megfelelési kényszert miatta. Sőt, amikor a második év végén elérte a pilótajelöltek első mérföldkövét, az ejtőernyőugrást, ő volt a kiképzője. – Egyáltalán nem okozott stresszt sőt, csak megnőtt a biztonságérzetem – jegyezte meg.
Gréta legnagyobb kihívásnak nem az ejtőernyős ugrását, hanem az első repülését érzi.
Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy akkor édesapja nem tudott személyes jelenlétével a támasza lenni. Butaság lenne azonban azt gondolni, hogy az elméleti oktatás után a pilótajelöltek egyből az ég felé veszik az irányt: először egy szimulátoron sajátítják el a repülés alapjait.
Amikor azt már magabiztosan tudják használni, jöhet az első repülés, amelyet egy légcsavaros kiképző merevszárnyas repülőgéppel, a Zlin242-L-lel hajtanak végre. A honvéd tisztjelölt elárulta, az első repülése nagyon emlékezetes volt.
„Az évfolyamtársaim közül nekem sikerült elsőre a géppel elemelkednem a talajtól, ami hihetetlen élmény volt. A csoporttársaim a futópálya mellett szurkoltak értem és várták a földet érésemet”
– idézte fel.
Elmondása szerint azonban csak ezután jöttek az igazán bonyolult feladatok, például a kötelékrepülés. – Ez azért volt számomra nagy kihívás, mert kötelékrepülésnél rendkívül finom mozdulatokkal kell a gépet irányítani, hiszen ilyenkor a két repülő nagyon közel repül egymáshoz. Számomra ez egy nehéz feladat volt, mert a profi végrehajtás mellett nagyon figyelnem kellett a biztonságra – magyarázta.
Irány Amerika
Úgy tűnik azonban, bármennyire is nagyok voltak a kihívások, végül a szorgalom meghozta az eredményét, mert évfolyamából másodmagával őt választották ki az Egyesült Államok által szervezett Undergraduate Pilot Training-re.
Az amerikai pilótaképző tanfolyam képzési ideje megközelítőleg 18 hónap, ami egy tízhetes nyelvi felkészítő fázissal kezdődik Texasban.
– A sikeres nyelvi képzés után – a program szerint – három különböző légi bázison három különböző géptípust fogunk használni. Az utolsó, harmadik fázis lesz a legizgalmasabb, mert a legendának számító T38-C Talon sugárhajtőműves géppel fogunk repülni. Ez a fázis már szinte az előiskolája a vadászgépeknek, köztük a Gripennek is – fejtette ki. Hozzátette azt is, nem kis felelősséggel jár, hogy ő az első magyar hallgató lány az egyetemről, akit felvettek erre a képzésre.
– Van rajtam emiatt nyomás, mert első magyar lány honvéd tisztjelöltként nemcsak magamnak, hanem az egyetemi oktatóimnak is bizonyítanom kell azt, hogy nem döntöttek rosszul, amikor engem választottak ki erre a programra. Ha hazajövök, remélem majd részt vehetek a többi képzési programon is annak érdekében, hogy elérjem kitűzött célomat. De ez még elég sokára lesz, először is végezzem el a képzést – magyarázta. Tervei szerint miután hazatér és befejezi az egyetemet, a Magyar Honvédségnél képzeli el a jövőjét. – Leendő tisztként a honvédségnél szeretnék repülni, és nagyon szeretnék vadászgépre kerülni. Megfogott ez a világ – mondta.
Gréta hangsúlyozta: aki katonai repülőgépvezetőként képzeli el a jövőjét, annak mindenképp az NKE-t ajánlja. Mint mondta, a civil képzésekhez képest a katonai repülés jóval sokszínűbb, komplexebb és szélesebb tudást ad. Hasonlóképp vélekedett arról is, ha valaki helikopter pilóta szeretne lenni. Az NKE után a katonaságon belül mindenképp megtalálja a számításait.
