Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: „nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését”.
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helytadtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-ai jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.
