A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet.
A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek.
A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy ezeknek a sejtcsoportnak az aktiválása éppen azokat a reakciókat – agresszív vagy depresszív, szorongó viselkedés – váltották ki, amelyeket a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.
A felfedezésre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek egereken zajlottak ugyan, de alapvető funkciókról, valamint az agy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről van szó, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik – írták.
Mivel ennek a sejtcsoportnak a tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így a szóban forgó sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat a kezelésükre, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.
