Javaslatokat fogalmazott meg a Századvég Alapítvány a Facebook-cenzúra ellen.
A Századvég közleményében azt írta: a közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét. Ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi.
Erre azzal kapcsolatban hívták fel a figyelmet, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat. Mint írták, Mark Zuckerberg a demokratikus elkötelezettségű kormányoktól azt várja, hogy globális szabályokat alkotva „őrködjenek” az egyéni online felhasználói élmény „biztonsága” felett.
A Századvég szerint ha Mark Zuckerberg eléri, amit akar, a „Facebook-cenzúra szintet ugrik” és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy élhessenek alkotmányosan biztosított szabadságjogaikkal.
Kiemelték: a „nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot”. Ehhez nyolc pontban fogalmazták meg javaslataikat. Egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy minősítsék hagyományos tömegmédiának a közösségi médiát és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót. Emellett azt is javasolják, hogy terjesszék ki a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait, továbbá, hogy keményebb jogi eszközökkel lépjenek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az „önjelölt cenzorokkal” szemben.
A teljes tanulmány elérhető a Századvég weboldalán – áll a közleményben.
A Századvég nyolc pontos javaslata – Mit tehetnek a nemzetek?
1. Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát és ugyanúgy
szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.
2. Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopol szolgáltatót, vagyis
a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.
3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát
és alkotmányos szabályait.
4. Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság
alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az önjelölt cenzorokkal szemben.
A problémát súlyosbítja, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra
hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál. Ezek az elvek sokszor nem
egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot
garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait,
azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar
jogszabály megenged. Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai
szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve
ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon
és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad-hoc típusú cenzori
gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a
megbeszélhető témák körét. Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált
szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljes körűen a
Facebook felületein. A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos
jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell
helyreállítani.
5. Például úgy, hogy az ilyen jellegű „önkényes online szolgálatói cenzúra” esetére is
kiterjeszti – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli
eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.
6. Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben
a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid
határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne
fordulni, amely szintén soron kívül döntene.
7. Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag
rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki
közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság
jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel
lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel,
illetve végzőkkel szemben.
8. Egy szó mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre
álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók
szabadságát!
