A veszélyhelyzet a rendkívüli jogrend legenyhébb formája

Ha a kormány szektorális különadókat vet ki, akkor az ellenzék a multik oldalára áll. Ha magasak az energiaárak, a kormány rezsicsökkentést vezet be, akkor az energiaszolgáltatók érdekei a fontosabbak, ha a migrációskrízis kezelésére határkerítést húz fel a kormány, akkor a bevándorlók pártját fogják. Nincs ez másként most sem, az ellenzék most is a vírusnak szurkol – mondta Szánthó Miklós az Igazság órájában. Az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában a koronavírus-törvényről, a nyílt társadalom szervezetének felelőtlenségéről és a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetről beszélgetett Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója és Czirják Imre szerkesztő, műsorvezető.

A veszélyhelyzet a rendkívüli jogrendek legenyhébb formája. Ha külső vagy belső fenyegetettség áll elő egy adott országban, természeti csapás, ipari katasztrófa vagy járványhelyzet lép fel, akkor a dolgok normál működését fel kell függeszteni időlegesen. Ezért került bevezetésre a rendkívüli jogrend – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Ilyenkor nincs helye hosszú parlamenti vitáknak, azonnali intézkedésekre van szükség, a kormánynak rendeleteket kell hoznia és cselekednie kell.

Azonban ezeknek a rendeleteknek az időbeli hatálya 15 nap és csak akkor maradnak tovább hatályban, ha az országgyűlés meghosszabbítja ezeket. A koronavírus elleni törvény ezeket az intézkedéseket hosszabbította meg. Ezért az országgyűlés, ha nem tud ülésezni, ezek az intézkedések akkor is hatályban maradnak a veszélyhelyzet végéig, továbbá azok a kormány által meghozott első intézkedések is meghosszabbodtak, amelyek az ellenzék gáncsoskodása miatt érvényüket vesztették – foglalta össze a jogi helyzetet Kovács István. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint csak az állami szerveknek volt köszönhető, hogy az ellenzék támogatásának hiányából nem lett nagyobb baj.

Szánthó Miklós arról is beszélt, hogy az ellenzék egy része azt állítja, hogy a rendkívüli jogrendre egyáltalán nincsen szükség, mivel a járványügyi vészhelyzet nem szerepel külön az Alaptörvény különleges jogrendjei között. Az ellenzék korábban azzal támadta az Alaptörvényt, hogy túlságosan részletes, most az a bajuk, hogy nem tér ki minden eshetőségre. Az Alapjogokért igazgatója szerint ez egy nagyon veszélyes érvelés az ellenzék részéről, mert ha a veszélyhelyzet kihirdetése alkotmányellenes, akkor a kormány összes intézkedése is érvénytelen, ezért az az érzület alakulhat ki az emberekben, hogy ha a kormány nem tartja be a szabályokat, akkor nekik sem kell. Az ellenzék tehát a jogkövetés ellen buzdít, ezáltal egy vészhelyzetben a káoszt támogatja.

Magyarország Európában az egyik legjobb helyzetben van egyelőre a koronavírus elleni harcot tekintve, köszönhetően mindez többek közt annak, hogy a kormány elsők között hozta meg a szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket az ellenzéki szavazók többsége is támogatja. Mivel az intézkedések indokoltságát és hatékonyságát nem tudja az ellenzék vitatni, ezért azok alapját, jogszerűségét próbálják kikezdeni – érvelt Kovács István.

Mindez azt mutatja, hogy az ellenzék a járványnak szurkol, ők ugyanis abban érdekeltek, hogy a kormánynak ne sikerüljön megvédeni a magyar emberek egészségét. Ez egy normális politikai csatározásban érthető lenne, hogy az ellenzék a kormány sikertelenségéért drukkol, de most egy rendkívüli helyzetről van szó. Nyugat-Európa déli tagállamaiban naponta ezer ember hal meg, mivel a kormányok késlekedtek a fontos intézkedések meghozatalával, a hazai ellenzék pedig ugyanezt akarja azzal, hogy gáncsolni próbálja a magyar kormány rendeleteit, hisz abba belebukna a magyar kormány. Egy normális politikai játszmában ez a magatartás érthető lenne, de itt most emberéletekről van szó.

Ha gazdasági válság van és a kormány szektorális különadókat vet ki, akkor az ellenzék a multik oldalára áll. Ha magasak az energiaárak és a kormány rezsicsökkentést vezet be, akkor az energiaszolgáltatók érdekei a fontosabbak. Ha a migrációs krízis kezelésére határkerítést húz fel a kormány, akkor a bevándorlók pártját fogják. Ha pedig az Unió jogállamiság eljárást indít, akkor Brüsszel érdeke a fontosabb. Mindig ugyanaz a képlet, ezért vált a kiszámítható becstelenség az ellenzék normájává– reagált Szánthó Miklós. Kovács István szerint ilyen magatartásra Európában sehol sincs példa. Az ellenzék még azt is megtehette volna, hogy ha már a koronavírus elleni törvényjavaslatot nem, legalább annak gyorsított elfogadását lehetővé tehették volna, azonban erre sem voltak hajlandóak.

Miközben az ellenzék hazug módon azzal vádolja a kormányt, hogy rendeleti úton kormányoz, közben a legmagasabb tisztséggel bíró ellenzéki politikusuk a fővárosi közgyűlés megkérdezése nélkül vezettek be rendeleti kormányzást Budapesten. Kovács István szerint az is sokatmondó, hogy Soros György nem lélegeztetőgépeket vagy maszkokat vett az ország számára, hanem Budapest vezetésének adta a pénzt. Szánthó Miklós szerint ugyan üdvözlendő, hogy Soros pénzt adott, az általa finanszírozott álcivil szervezetek folyamatosan aláássák a kormány intézkedéseit és az ország jóhírét a nyugati sajtóban és nyilvánosság előtt. Továbbá érthetetlen, hogy Soros miért a fővárosnak adta a pénzt, hisz az önkormányzatoknak érdemi ráhatása nincs a válságkezelésre.

Az igazság órája minden héten kedden délután három és négy között a Karc FM-en. Ismétlés szerdánként hajnalban három és négy között.

A legutóbbi adás ide kattintva érhető el.