Öt hadbíró ítélkezett a kémper néven elhíresült eljárásban, akik 4:1 arányban a vádlottak javára döntöttek annak ellenére, hogy bebizonyosodott, a Gyurcsány-kormány idején orosz titkosszolgálati tiszteket engedtek be NATO-szövetséges országunk polgári elhárításának központjába.
Mindez azonban az ítélkező hadbírók szerint ha nem is egyszerű csínytevés volt, de nem merítette ki a kémkedés büntetőjogi tényállását. Nagy László elmarasztaló ítéletével szemben áll Ruzsás Sándor Róbert, Vadócz Attila, Szabó Éva és Mészár Róza felmentő, illetve azt jóváhagyó ítélete.
A bíróság deklaráltan független, s a jog szerint a bírók is függetlenek a politikai hatalomtól. Ám az öt ítélkező hadbíróból kettőnek a pályafutása akár politikailag is értékelhető kapcsolódásokat mutat. Az is tény, hogy egy ellenzéki párt – váratlannak nem mondható módon Gyurcsány pártja –, a Demokratikus Koalíció a per során kétszer is megfenyegette az igazságszolgáltatásban dolgozókat, az egyik vádlott, Szilvásy György pedig politikai perről beszélt.
Galambost (balra), Szilvásyt, P. Lászlót és Laborcot 2017 szeptemberében jogerősen is felmentették a vádak alól
Fotó: Havran Zoltán
A perek alatt a közvélemény csak a sajtóhírekből értesülhetett a magyar elhárításba bejutott orosz titkosszolgálati emberekről, hiszen a 2007-ben, az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) történteket titkosította a Gyurcsány-kormány adminisztrációja. Az ügy azonban óriási károkat okozott a fennálló szövetségi rendszerben az ország számára, ráadásul a magyar elhárítást teljesen át kellett szervezni, még a neve sem maradt a régi.
Van, aki hazaárulást emleget
A titkosítás feloldása után már nyíltan beszélhetünk az orosz titkosszolgálati akcióról az NBH-ban, ahol akár államtitkokhoz is hozzájuthattak, és ami egyesek szerint felért egy hazaárulással. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, az NBH-t 2007-ben vezető főigazgatót kémkedéssel, Szilvásy György volt minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, P. Lászlót, egy orosz kapcsolódású biztonságtechnikai kft. cégvezető-tulajdonosát bűnpártolással, Laborc Sándor volt dandártábornokot, Galambos utódját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg 2011-ben.
A vádirat lényege szerint a fentiek közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban. Szilvásy és az NBH főigazgatója, Galambos a parlamentben megbeszélést tartott az FSZB helyettes vezetőjével.
Szóba került, hogy az NBH-ból információk szivárognak ki, ezért az orosz titkosszolgálati vezető felajánlotta, szakemberei poligráfos vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. Szilvásy – a vád szerint tudva azt, hogy ez kémkedést jelent – élt a felajánlással, és arra utasította Galambost, hogy működjön együtt az oroszokkal.
Az orosz titkosszolgák bolgár szakembereknek álcázva az NBH tizenhat tisztjét ültették a hazugságvizsgálóba. Az egyik orosz a poligráfot kezelte, társa egy helyiségből két tolmács segítségével kérdésekkel, utasításokkal vezette le a vizsgálatot. A főigazgató utasítására az oroszok belépését nem dokumentálták, a civil vádlott egy mellékbejáraton „lopta be” őket az hivatalba.
Az oroszok a magyar tisztek esetleges beszervezhetőségéről is adatokat szereztek, így megnőtt az NBH-ra leselkedő veszély, ami a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit érintette. Galambos leváltása után utódja, Laborc Sándor értesült a poligráfos átvilágításról, kivizsgáltatta a történteket, s arról felterjesztést készített a titokminiszternek, ám feljelentést annak ellenére sem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
A jogerőssé vált ítélet a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. A bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok pedig ügyeltek arra – így a bírák –, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz titkosszolgák tudomására, továbbá nem merült fel adat arról, hogy a vizsgált tiszteket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek. Ez utóbbiról a szövetségeseink azonban más mondanak.
Az ítélkezési sorban elsőként a Debreceni Törvényszék Nagy László hadbíró vezette katonai tanácsa 2013. július 5-én első fokon, nem jogerősen két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, végrehajtásában felfüggesztett egy éves szabadságvesztésre Laborczot, P. Lászlót pedig felmentette a vádak alól.
Az igazságszolgáltatást támadta a DK
Az elmarasztaló ítélet után a Gyurcsány-párt elnökségi tagja, Szabó Zoltán az igazságszolgáltatásra támadt. Mint mondta: „Nemcsak szokatlan, hanem az ítélkező tanács függetlenségét is megkérdőjelezi, hogy az eljáró tanács két ülnökévé nem nyugállományú, hanem aktív, vagyis a kormánnyal függelmi viszonyban lévő honvéd-, illetve rendőr tábornokokat neveztek ki, Böröndi Gábor és Fekete Csaba rendőr személyében.”
A törvény persze nem írja elő, hogy tényleges tisztek vagy tábornokok nem lehetnek bírósági ülnökök.
A politikus szívfájdalma szerint az ítélet megszületése után Böröndi tábornokot a szárazföldi haderőnem főnökévé nevezte ki a szakminiszter. A szaktárca azonban közölte, hogy Böröndi kiválasztása még az ítélet megszületése előtt megtörtént.
Szabó nehezményezte, hogy a per anyagát 2040-ig titkosították, még a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai sem tekinthettek bele, ami szerinte a parlamentarizmus megcsúfolása. Csakhogy a titkosítás a Gyurcsány-kormány alatt történt. A DK politikusa azt is kijelentette, „csak a kormányon múlik, hogy talál-e hozzá olyan bírót, aki hajlandó a kormánynak tetsző ítéletet meghozni”. Ezzel szemben végül a perben egy elmarasztaló ítélet született, a többi felmentette a vádlottakat.
Az elsőfokú ítéletet 2015 júniusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Sándor Róbert hadbíró vezette katonai tanácsa súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárást rendelt el. A bíró döntése még a vádhatóság szerint is megalapozott volt, a debreceni hadbíró harmadik nekifutásra sem tudta írásba foglalni az ítéletet úgy, hogy abban pontosan az szerepeljen, ami a tárgyaláson ténylegesen elhangzott.
Ruzsás Sándor Róbert több nagy visszhangot kiváltó döntést hozott az elmúlt években. 2014 februárjában ő helyezte hatályon kívül a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletét a „viszkisdobozról” elhíresült katonai korrupciós ügyben, a tábornokperben. Az ügyben idén januárban hirdettek újabb elsőfokú ítéletet, 13 vádlott szabadságvesztést kapott, a többieket, köztük Fapál Lászlót, a HM volt közigazgatási államtitkárát bűncselekmény hiányában felmentették.
De Ruzsás volt az, aki 2015 júniusában megalapozottság hiányában megsemmisítette a háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert öt és fél év szabadságvesztéssel sújtó elsőfokú ítéletet, új eljárásra utasítva a Fővárosi Törvényszéket. A Kúria megállapította: törvénysértő volt a döntés. A 2006. őszi rendőrtábornok-per 2017-es jogerős ítéletét is a Ruzsás-féle tanács hozta, tizenkét vádlottat felmentett, illetve megszüntette ellenük az eljárást, egy vádlottat pénzbüntetéssel, egy másikat megrovással sújtva.
A kémper megismételt elsőfokú eljárásában 2017-ben a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa Vadócz Attila vezetésével mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel.
A fiatal, ám ennek ellenére tapasztalt, jól képzett hadbíró döntését nem kísérte politikai támadássorozat, mint az az elmarasztaló ítéletkor tapasztalható volt. Ám a fellebbviteli főügyészség fellebbezése miatt ismét az ítélőtáblára került az ügy. A másodfokú eljárásban a fellebbviteli főügyészség Szilvásyt már csak az enyhébb megítélésű bűnpártolással vádolta meg, és csupán Galambosra kért letöltendő szabadságvesztést, három vádlott-társára felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
A Fővárosi Ítélőtábla Szabó Éva hadbíró vezette katonai tanácsa 2017. szeptember 25-én a felmentést helybenhagyva jogerőre emelte a döntést. Az ítélet után Szilvásy György újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyik ügyben sem marasztalta el. „A következmények levonása már nem az én dolgom” – fűzte hozzá a Gyurcsány-kormány egykori tagja.
A kémperben a Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást nyújtott be a jogerős ítélet ellen, a Kúria Mészár Róza vezette tanácsa azonban 2018. május 29-én jóváhagyta azt, és kimondta: a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. A Kúria azt is megállapította: bebizonyosodott ugyan az orosz érintettség, de a kémkedés nem bizonyított, és ez igaz Galambos Lajosra is.
A sajátságos érvelés folyománya, hogy ha Galambos nem segédkezett a kémkedésben, akkor azt a többiek sem tehették, ebből következően bűncselekmény sincs, ezért annak hiányában mindenkit fel kellett menteni.
A tetten érhető MSZP-s kötődés
Mészár Róza egyértelműen baloldali támogatottságú bíró, és nem azért, mert 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején került át a Baranya Megyei Bíróságról a Kúria elődjére, a Legfelsőbb Bíróságra. Az ítész 2010-ben az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt, s ezt a párt akkori elnökhelyettese, a jelenleg is vád alatt álló Simon Gábor jelentette be.
A bírónő férje az MSZP-, korábban MSZMP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Varga Jenő, aki a pártállam utolsó időszakában az állampárt pécsi alapszervezetének vezetője volt, s a megyei KISZ-t olyan potentátok erősítették, mint Gyurcsány Ferenc.
A politikai erőtérben Puch Lászlóhoz, az MSZP pártpénztárnokához és Lusztig Péter volt szocialista országgyűlési képviselőhöz, megyei rendőrfőkapitányhoz való kötődéséről ismert.
Varga Jenő az egyik legsikeresebb hazai felszámolóbiztos, nevéhez fűződik egyebek mellett a Malév, a Mal és a Gyulai Húsipari Zrt. felszámolása is. Mészár Róza kúriai bíróként a korábbi újbudai polgármestert, Molnár Gyulát – a későbbi MSZP-elnököt – és az SZDSZ-es Lakos Imre alpolgármestert mentette fel a hivatali visszaélés bűntette alól, pedig Molnár korábban másodfokon letöltendő börtönbüntetést kapott.
A kémügyben hozott jogerős felmentő ítélet hallatán a Demokratikus Koalíció egyértelműen megfenyegette a hatóságokat. „A DK szerint nincs még egy olyan legfőbb ügyész Európában, aki ennyi ártatlan embert vádolt volna meg kézzelfogható pártérdekek mentén.
Ha Polt Péter látni szeretné, hogy hogyan dolgozik egy független ügyészség, amely a valódi bűnösöket helyezi vád alá, akiket aztán el is ítélnek a bíróságok, nem kell sokáig várnia. Csak addig, amíg a Fidesz elveszíti a 2018-as országgyűlési választást” – közölte akkoriban a párt.
Ugyanakkor az ellenzék, közte is legvehemensebben a Gyurcsány-féle DK folyamatosan az Orbán-kormányt ostorozza, amiért az konszolidált kapcsolatokra törekszik az Orosz Föderációval, holott éppen a kémügy bizonyítja: a Gyurcsány-érában még arra sem voltak figyelemmel, hogy a szövetségi rendszerünkkel szemben álló titkosszolgálatokat távol tartsák legkényesebb titkaink őrzőitől.
