Az alaptörvényben foglalt gyermekvédelmi parancsok sugároznak át a pedofilellenes törvénybe. Egyrészt a kiskorúak sérelmére elkövetett pedofil bűncselekményeket még inkább szigorítja, másrészt pedig a kiskorúak számára rendelkezésre álló információs források kapcsán korlátozza a genderpropagandát és a homoszexualitás népszerűsítését – fogalmazott az elemző.
– Láthatjuk, hogy a szivárványos LMBTI-propaganda már rég túllépett az elfogadás reklámozásán.
Kifejezetten arra törekednek óvodákban és iskolákban, hogy a gyermekek számára átélhetővé tegyék a különböző szexuális irányultságukat – emelte ki Szánthó Miklós. Az elemző szerint Nyugat-Európában már abszolút jellemző ez a típusú genderpropaganda, de Magyarországon is aktívak a Nyílt Társadalom hálózatához köthető NGO-k.
Szánthó Miklós emlékeztetett: az Európai Parlament az LMBTQ- és a genderszabadság zónájává nyilvánította az uniót
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A törvény szabályozza, hogy általában a szexuális tartalmak a kiskorúakhoz ne jussanak el, vagy csak korlátozott módon – mutatott rá az Alapjogokért Központ igazgatója, majd kiemelte: ebben a vitában nem arról van szó, hogy ki szimpatizál vagy nem szimpatizál a homoszexuálisokkal, hanem arról, hogy helyes-e az társadalmilag, ha ezt az irányt társadalmi normaként reklámozzák.
– Az Európai Parlament egyik legutóbbi döntésével az egész unió területét az LMBTQ- és a genderszabadság zónájává nyilvánította, és kifejezett szankciók érnek tanárokat, közéleti szereplőket és embereket, akik megkérdőjelezik a genderideológiát – emlékeztetett.
Szánthó Miklós hangsúlyozta: a gyermekek szexualizálását nem a pedofilellenes törvény kötötte össze az LMBTI- és a gendertémával, hanem pontosan ezeket az ideológiákat propagáló szervezetek kezdték reklámozni az ideológiájukat a gyermekekkel. – Ők tettek ki címlapokra gyermekeket, akiket kikenve-kifenve a transzneműséget reklámozták – mutatott rá.
A szakértő emlékeztetett: a törvény által kikötött tizennyolc éves korhatár a felnőtté válás határvonala. Annál fiatalabb korban óvni kell a gyermekeket ezektől a tartalmaktól, tizennyolc év felett pedig mindenki számára meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon dönthessen és élhessen.
– A XXI. század felfokozott kommunikációs közegben egyre inkább teret nyer az alternatív tájékozódási felületek hatása. Kifejezetten fontos, hogy a hozzájuk a különböző technikai eszközökön és médiafelületeken eljutó tartalmak felett szülői és jogi kontroll is legyen. Egy kiskorú gyermek még nincs annak a tudásnak a birtokában, hogy el tudja különíteni a jót és a rosszat, a normálisat és az abnormálisat – mutatott rá, majd hozzátette: nagyon éles határvonalat kell húzni a normális és az abnormális, az általános és a speciális szabály között. Nem szabad megengedni azt, hogy már gyermekkorban egyesek azt hitessék el velük, hogy a speciális jelenség valójában az általánossal egyenértékű.
