Az ügyben háromtagú – két büntető és egy polgári ügyszakos bíróból álló – tanács jár el.
Az ülés megkezdésekor Tóth Tibor tanácsvezető bíró kifejtette, az ügyben a jogszabályok alapján a Szegedi Törvényszék az illetékes, mivel négy vádlott makói lakhelyű. Az ügyész ezt kiegészítette azzal, hogy a bűncselekmények egy részét is Szegeden követték el.
A Human Operator Zrt.-t vezető Czeglédy Csaba eljárásjogi okok miatt hétfőn nem állt vádlottként a bíróság elé, de hallgatóként megjelent a tárgyaláson. A védők indítványozták a politikus tanúkénti meghallgatását, ezért el kellett hagynia a tárgyalótermet.
A Bálint Márton ügyész által ismertetett vádirat szerint a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Human Operator Zrt. 2011-es részvénytársasággá alakulásától számlázási láncot alakítottak ki, amelynek célja a közterhek megfizetésének elkerülése volt. A zrt. két generálalvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek.
Az ügy húsz vádlottja a Human Operator Zrt. és a generálalvállalkozók vezető munkatársai, valamint a szövetkezeteket névleg vezető strómanok. A terheltekkel szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat.
Az áfát, az szja-t és más adókat az iskolaszövetkezeteknek kellett volna befizetniük, de ezt szinte teljesen, a bevallásokat pedig részben elmulasztották. A főként diákok által elvégzett munkáról az iskolaszövetkezetek számlákat állítottak ki, amelyeket a generálalvállalkozók továbbszámláztak a Human Operator Zrt.-nek. A részvénytársaság a számlákat kifizette, de a generálalvállalkozók a szövetkezeteknek csak a nettó béreket vagy még azt sem elérő összeget utalták tovább. A különbözetet készpénzben vették föl, majd átadták a Human Operator munkatársaiknak, és ezt a folyamatot fiktív pénztárbizonylatok kiállításával fedezték.
A diákokat a Human Operator Zrt. és megbízottai toborozták, adatbázist hoztak létre róluk, és az is előfordult, hogy a tudtuk nélkül léptették át őket az egyik szövetkezetből a másikba.
A zrt. vállalatirányítási rendszere alkalmas volt az iskolaszövetkezet nevében szerződések, belépési nyilatkozatok kiállítására, a szövetkezeti elnököknek pedig névbélyegzőket készítettek. A szövetkezetek számláit és az az azokat névleg vezető elnökök – az adóbevallásokhoz szükséges – ügyfélkapurendszerét is a cég szombathelyi központjában kezelték. A nekik érkező postai küldeményeket is a Human Operator szombathelyi és budapesti címére irányították át.
A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adószabályok 2015-től megváltoztak, a Human Operator Zrt.-től a megrendelők már csak nullaszázalékos áfatartalmú számlákat fogadtak be. Az alvállalkozók azonban ezután is többször bruttó számlákat állítottak ki, amelyeket a Human Operator Zrt. – kötbérigényre, túlszámlázásra hivatkozva – nem fizetett ki, de a bevallásában szerepeltetett.
A cégek és iskolaszövetkezetek egy részének székhelyét Romániába és Szlovákiába helyezték át.
Az ügyészség szerint a vádlottak közül többen is tisztában voltak azzal, hogy hosszabb időre szervezett, egységes irányítású rendszer működtetésében vesznek részt, az iskolaszövetkezetek pedig adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek nem vagy csak elenyésző mértékben tesznek eleget. Őket az ügyészség bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolja.
A vád szerint a bűnszervezet 3,254 milliárd forint áfát, valamint 2,960 milliárd forint személyi jövedelemadót, járulékot és más közterhet nem fizetett be.
Az ügyészség kilenc vádlottal egyezséget kötött a bűnösség beismeréséről és a büntetésükről. Közülük a jelenlévő vádlottakra másfél év és két év hat hónap közötti végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyészség. Egy vádlott az ülésen jelezte, beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, vele szemben három év börtönbüntetést kért a vádhatóság.
A törvényszék a következő napokban először azokat a vádlottakat hallgatja meg, akik nem akarnak beismerő vallomást tenni és egyezséget kötni. Az egyezséget kötő vádlottak esetében – ügyüket elkülönítve – ítéletet is hozhat a bíróság.
Czeglédy Csabát a DK európai parlamenti képviselőjelöltjeként mentelmi jog illette meg. Ezt a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. A választás eredményének jogerős megállapítása után az ügyészség az eljárás folytatását indítványozta, ezt azonban a bíróság elutasította. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, de a Szegedi Ítélőtábla erről még nem döntött.
